Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota

Zalaegerszeg szomszédságában van, Vályi András lexikonában16 Oláh néven szereplő falu). Az út a Zalán álló malommal szemben halad el, balról Varhota fekszik (Vályi korabeli lexikonában Vorhota néven szerepel), és a következő falvak között halad még el: Andráshida, Gebard (Vályinál Gébárt, a térképen sem szerepel), Alsó és Felső Bogod (Vályinál Bagód), Bőrönd, Egyházas Bük, majd áthalad Zala megye határán és csatlakozik a Varasd-Bécs postaúthoz.

Az időtávot 7 1/2-8 1/2 órának jelzi a hadmérnök gyalog és feljegyzésében csak ez az egy idő szerepel.

Az út természetes talajon halad, de murvázott, tehát mindig jó állapotban van. Zalaegerszegtől Andráshidáig síkságon halad, a Zalán szilárd, fából készült jármos- híd áll, s enyhe hajlatokon, magaslaton vezet az út egészen Bőröndig. Több névtelen patak vágja át, amelyen jó fahidak állnak. Ezek egy szekér szélességűek.

Ennek az útszakasznak leírása mellett a harmadik, a helyi utat javíttató „hatóságnak” szóló megjegyzés nincs is, csupán a „katonai” rovatban szerepel annyi megjegyzés, hogy Andráshidánál a Zala bal partján az ellenség átkelését akadályozni lehet.

Menettáborként Zalaegerszeget és Körmendet jegyezték fel.

A 13. út ismét hosszabb, két szakaszra osztott út, amely azonban mellékútnak minősül: Galamboktól vezet Zalabérre.

Az út iránya: Galamboknál ágazik ki a Weeg-nek minősülő út a Kanizsáról Keszthelyre tartó főútból (Straße). A galamboki juhászattal szemben vezet el az út Karosra, majd a Garabonz kocsma és malom mellett elhaladva, az úttól balra eső Merenye előtt halad el és ér el Kis- és Nagy Radára. Innen Szabar néhány háza következik, majd áthalad az út Alsó és Felső Bárándon, Esztergályon és innen ér el Szala Apátiba.

Ezt az útszakaszt 6 1/2 - 8 óra alatt jelzi megtehetőnek. (Lovon 5 1/4-6 1/2 óra, szekerekkel 7 1/2-10 óra volt a menetidő.)

Ennek az útnak második szakasza: Hosszúfalun, Bókaházán, Új Falun, Felső Csányon és Kehidán át vezet. A Szt. Tamás kápolna előtt halad el Barátszigeten át, majd elhagyja Koppán falut, Kosári pusztát és így ér el Szt. Groth mezővárosba. Innen aztán Felső Aranyadon át jut el Zalabérre, ahol a Zalaegerszeg — Sümeg pos- taútba torkollik. Ez az útszakasz 7-81/2 óra alatt volt megtehető. (Lovon 6-7 óra, szekereseknek 8-10 óra volt a menetidő.)

A részletes útleírás az egész utat általában jónak, országútnak említi, amely természetes talajon halad és az egész szakaszt a föld népe tartja karban. Száraz időjárás esetén jó. A Zala völgyében a folyó jobb partján vezet, enyhe hajlatokon, nagyrészt síkságon át. A talaj minősége részint kötött, agyagos, de helyenként homokos is.

Az útra Kis Komáromból vagy Galambok felől lehet rájutni. Az előbbi út Kis Komáromtól mocsaras talajú síkságon és egy bozótos térségen vezet át és ez az útszakasz széles és jó állapotban van. Az ezen a szakaszon található öt híd szilárd és meglehetősen széles.

96