Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota
A Keszthelyről Sümegre vezető másik útnál is közvetlen javítást jegyez fel. Annál az útszakasznál, mely az erdőn vezet át és eléggé elhasznált, földdel való feltöltését javasolja. Javasolja a zsidi út említett 300 lépésnyi részét is megjavítani, az esővizek elvezetéséről történő gondoskodást. Ismét kiemeli az erdőn át utazás nehézségeit, amely a sziklák között veszélyes. Az utolsó rovat a hadsereg menetelésével kapcsolatos megjegyzéseket taglalja hosszan és részletezően. Felsorolja a „felállási helyeket” (Aufstellungen), s táborhelyként ezen az úton a következő településeket jelöli meg: Nagykanizsa, Kisko- márom, Keszthely, Sümeg és Vásárhely. A táblázatban szereplő következő út: a 7., Somögyon megy keresztül, Berzencé- től Iharosberényen át Marcaliba tart.15 A következő, 8. útvonal ugyancsak Somogyot érinti és délről északi irányba vezet. (Berzencétől Böhönyén át tart Marcaliba.) A táblázat 15. oldalán feljegyzett 9. út azonban ismét Zala megyét érinti. A táblázat oldalán ennek az útnak a megjelölése: Landweg vagyis országút, amely Lendváról indulva a Varasd-Bécs országúiba kapcsolódik, Nován halad át Bakra és a Kanisa- Zalaegerszeg postautat is magába foglalja. Ez esetben nyilván a postautakat összekötő utak tárgyalásáról van szó. Ezt támasztja alá az is, hogy az út mindössze két szakaszra oszlik. Az első útszakasz Lendváról indulva kiágazik a Varasdról Bécsbe tartó postaút- ból és Rédics falun át halad Lenti mezővárosba, majd azon át Szombathely és LIernyék falvak érintésével érkezik Novára. Ezt az útszakaszt 6-8 óra alatt tartja megtehetőnek gyalogosan, lovon 5-6 1/2, szekerekkel 7 1/2-9 órára volt szükség a megjárásához. A Lendváról Novára tartó út második szakasza egy vámháztól indul, Zágorhida néhány háza előtt elhaladva Tárnok és Vakolya (térképen: Vakola) falvakon áthaladva jut el Bakig, ahol egyesül a Kanizsáról Zalaegerszegre tartó postaúttal. Ezt a távolságot 4 - 5 1/2 órának jegyezték fel, lovon 3 1/2-41/2 óra alatt volt megtehető, szekerekkel 5 1/2-7 óra menetidőt jegyeztek fel. Az út egészét a mérnök a természetnek „átengedettnek” mondja, így csakis száraz évszakban használható. A föld népe ritkán javítja ezt az útszakaszt. Itt az út agyagos talajú, enyhe magaslaton halad egy mély vízmosás felett fahíd vezet át, majd bokros helyen (Gebüsch) áthatolva Rédics faluba ér, ahonnan egy mély és széles vizesárok felett fahídon lehet átkelni. A vízmosásnál nagy kanyarulata van az útnak, amely aztán az erdőben levő téglavetőhöz vezet, majd egy erősen elhasznált (stark ausgefahrenen) útszakasz következik Lentiig, agyagos talajú, ahol nedves időszakban nagyon nehéz az előrehaladás. Lenti mezővároson az áthaladás elég jó, megfelelően széles. A Kerka folyó fölött jó fahíd vezet át, Lentitől Szombathely faluig magasodik az út és murvázott, ezen a 93
