Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota
Végül az út utolsó szakasza Sümegről Rendeken, Kajánföldén és Káptalanfán át haladva, Zala megyét elhagyva jut a Veszprém megyei Vásárhelyre. Ennek az útszakasznak menetideje: 6-7 óra, lovon 5 óra. A szekeres menetidő feljegyzése elmaradt. Az út szöveges ismertetésében a hadmérnök előrebocsátja, hogy annak nagy része természetes talajon halad, de egy része murvázott, kaviccsal megerősített, s mivel postaút, egész évben rendben tartják, járható. Szakaszonként haladva leírja, hogy Dernyétől kezdetben emelkedik az út és szilárd talajon halad, majd síkságon, kötött talajon halad tovább keleti irányban egy kocsmához, ahonnan negyed órányira meredek és agyagos talajú magaslat következik, úgy hogy azon esős időben nagyon nehéz a továbbhaladás. Ezt követően az út enyhén magasodva vezet Szt. Miklósig, homokos talajon, minden évszakban utaz- hatóan. Nagykanizsától több kisebb névtelen patak szék át. Nagykanizsától N. Rácsén át Galambokig tartó útszakasz nagyrészt agyagos talajú, erdőn vezet át és enyhe magaslatokon fel és le. A N. Récsétől keletre fekvő völgy talaja kötött és mocsaras. N. Récsétől a völgyön át völgyszoroson (Defilé) vezet az út lefelé. Galamboknál egy kis hidat találunk, amely egy patakon vezet át, homokos talajú ez a rész, száraz évszakban nehezen, esős időszakban könnyebben járható. A továbbiakban is aprólékosan leírja a mocsaras helyeket, az azokon átvezető hidakat, s a talaj minőségét. Magyarodnál említést tesz a homokos talajról, majd a Hídvégi hídról, mely a Balaton kezdeténél van. Itt homokos a talaj, majd az út egy szakasza erdőben halad, ahol mocsaras talajjal kell számolni. Sármellék falunál már kötött a talaj, egy része az útnak emelkedik a Pahoky kocsmáig, agyagos talajjal ez a szakasz nincs a megkívánható állapotban, az esős időben lezúduló vizek nagyon sok kárt okoznak benne. A Pahoky kocsmától Keszthelyig mocsaras a talaj, de kővel, murvával megerősítették. Az útnak ezt a szakaszát egyébként megjavították, legutóbb kiszélesítették. A hidak jó állapotban vannak, nagyrészt fából készültek, minden évszakban jók, de csak egy kocsi szélességűek. Keszthelyről két út vezet Sümegre, az egyik Szántón, a másik Zsiden át, az utóbbi kicsit közelebb van, de az előbbi a kedveltebb. Az első Keszthelyről agyagos talajon halad egy kőhídig (Steinere Brücke), onnan a talaj homokossá válik, s enyhe magaslaton vezet egy fakeresztig. Itt ismét lefelé fordul és sziklás talajon halad tovább. Egy kis erdőn átmenve a Gyöngyös kocsma előtt kell elhaladni. A Szántói malom előtt, amely az úttól keletre fekszik, agyagos mélyút vezet felfelé, majd keletre elkanyarodva éri el Szántó falut. A következő útszakasz a Gath patak völgyében s erdőben vezet. A Szántón való áthaladás a köves talaj miatt nehézkes, mindamellett megfelelően széles. Szántótól ismét agyagos talaj és erdő következik. Hidegkút házai előtt elhaladva enyhe magaslat jön, melynek talaja erősen köves. 91
