Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota
Türgyétől az út Öttvösig nagyon homokos talajú, ami azt jelenti, hogy száraz időben nehezen járható, esőzés idején jobban. Az erdőn átvezető útszakaszt murvával behintették. Öttvösnél, Türgyénél kis patakokon átívelő hidakon vezet át az út. A hadmérnök — községeket érintő — megjegyzései az egyes útszakaszokhoz kapcsolódnak. így pl. a Szöpötk körüli útszakasz murvával való behintését javasolja. Nagykanizsa körül is az utak javítását sürgeti. Másutt a vízlevezető csatornák építését szorgalmazza. Alsó Rajknál az utak fával való megerősítését javasolja, amelyhez a környező erdőkből be lehet szerezni a szükséges anyagot. A Kapornak körüli hidak kiszélesítését is javasolja. Jabulával kapcsolatosan ismét kiemeli azt, hogy mivel az út nagyon rossz, az átjárás szűk, nyugati irányban a földeken kell áthaladni. (Jabula nevével később foglalkozunk.) A hadi célú megjegyzésekre szolgáló legszélső rovatba ismét az ezen út mellett kijelölhető táborhelyek nevét jegyezték fel: Kottori, Nagykanizsa, Orbányosfa, Tür- gye és Jánosháza. A védhető helyeket is megemlíd. A csapatok mozgásával kapcsolatosan is voltak megjegyzései. Szemlátomást ezt a Zala megyét észak felé átszelő utat, mint hadi utat jól hasznosíthatónak képzelte a hadmérnök, nyilván még emlékezetében élt a francia háború alig néhány éves, keserű élménye. A következő, sorrendben az 5. út, ugyancsak Zala megyét érinti. Útirányként következőt írta a hadmérnök: postaút „Kanisáról Szala Egerszegig”. Ez a tény ezért érdekes és fontos, mert a postautak hivatalos adatait a XIX. század elejéről más forrásból ismerjük. Az 1804-től kiadásra került postalexikon XVII. postaútként tartja nyilván a Reise Routen között, ahol a postastációk közötti távolságokat is közli. Nagykanizsa, mint Absats-Poststazion átmenő állomása volt a Zágráb, a Csáktornya, az Eszék, a Kőszeg és a Varasd felé tartó postautaknak. Nagykanizsa és Zalaegerszeg közötti útszakaszon három kijelölt postaállomás volt: Nagykanizsa, amelytől egy-másfél stációnyira volt Hahót, és ettől egy posta- állomásnyira Zalaegerszeg. Minthogy egy postaállomásnyi távolság — az előírások szerint — 2 német mérföld volt,13 s egy német mérföldet hivatalosan utóbb 15 kilométernek számítottak át,14 ez a távolság tehát akkor 75 kilométer volt. A hadmérnök ezt az általa Nagykanizsa-Zalaegerszegi postaútnak feltüntetett utat három szakaszra bontotta, de ennek csak két első szakasza tartalmazza a már említett két mezőváros közötti távolságot. Ez utóbbit jó idő esetén, gyalog 13 óra alatt tartotta megtehetőnek. Ha a jelenlegi útjaink távolságát nézzük, akkor ez az eredmény már jelzi azokat a nehézségeket, kitérőket, amelyeket ezen az úton haladóknak (akár postakocsin, lovon vagy gyalog haladtak) le kellett gyűrniük. Az utak akkori állapotába a mérnöki jelentés nyújt bepillantást, azok használata szempontjából mutatván be azokat. Mint azt már említettük, a táblázatos kimutatásban ez az út három szakaszra oszlik. Az első útszakasz iránya a következő: Nagykanizsáról a postaút Palién vagy 88
