Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

Bél Mátyás: Zala vármegye leírása - II. rész

Az ostrom kezdete és a legyőzhetetlen akadályok IX. §.

Az ostromlók hiábavaló erőfeszítései X. §.

Tervek az ostrom időben való abbahagására;

jeladás a visszavonulásra, bár Zrínyi tiltakozik XI. §.

Elhatározzák Kanizsa tartós ostromát;

Batthyány Adám és Zichy István kap erre parancsot; az ostrom története; a törökök feltételek alattfeladják Kámzsát; a visszavett várat Upót császár parancsára

a földdel teszik egenlővé XII. §.

IJ.

A város eredete és fekvése • Kanizsa [latinul Canisia] valamikor e vidék jelentős erődítménye volt. Egy igen előkelő magyar család, a Kanizsaiak alapították, s tőlük kapta a nevét is. Akkori időkbeli képét Istvánffy írja le,s amikor elmondja, hogy „Kanizsa vára (a várost uganis Paradeiser és a mieink felégették s aztán nem is állították helyre) lápos, mocsaras helyen fekszik, eg partok közé nem szorított, sőt szélesen szétterülő, sással és sok égerfával és náddal akadályozott lefolyású patak veszj körül mindenfelől, s ezért rendkívül nehéz a megostromlása, mert a patak folyását másfelé elterelni semmiféle emberi erővel nem lehet. A vár négszpgletes, hosszúkás alakú; a bástyák felőli részén 16, a közbeeső területeken 20 láb széles a várárok; dombokkal van körülvéve, amelyek közé a patak lassú folyással ereszkedik. Az észak felé nyomuló dombok a többieknél magasabbak.”

Az így kiképzett várat hosszú ideig birtokolták a Kanizsaiak, s kezükből csak Kanizsai Orsolya idejében került ki. Miután ugyanis ő férjhez ment Nádasdy Tamáshoz, II. Miksa a kanizsai várat vele Borsmonostor városával cserélte el.

II-1

Miksa megerősíti • Miután Kanizsa Miksa birtokába jutott, egészen megváltozott a képe. Ö ugyanis megerősíttette az omladozófélben lévő részeit és így nemcsak az őrség befogadására tette alkalmassá, hanem a Szlavónia, Stájerország és Magyaror“XXXII. könyv, 774. p. Majdnem ugyanilyen módon írja le Wagner is a vár fekvését 1664-ben. „Nem messze - mondja — Stájerország és Horvátország határától, a Dráva és a Mura összefolyásánál áll Kanizsa. Miután Szolimán Szigetet elfoglalta, jelentéktelen faluból e vidék legerősebb őrhelye a törökkel szemben, amelyet Miksa császár egy széles és mély mocsárban létesített. Csak az odahurcolt, földdel megtómótt, egymással összekapcsolt tölgyfa gerendákból álló bástyák emelkednek ki, amelyekkel a régi város szán módjára 40 láb széles és 10 láb mély árokkal van elő! beépítve, a mocsarat sás és nád borítja és a gyakran megáradó Kanizsa patak befolyása miatt igen megnehezíti az ostromot. ”

27