Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Jegyzetek
JEGYZETEK 1 Csalog Józsefi Híd és dongautak Zalavár környékén. In: A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyvéből. Zalaegerszeg, 1960. 2 Pats ]MSgló: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza. Budapest, 1942. 10-11. o. 3 Zalamegye. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország. IV. köt. Budapest, 1896. 205. o. 4 Bécs, Kriegsarchiv, Kartensammlung (továbbiakban: WKK) K VII. k 116/E és F. 5 WKK, K VII. k. 116 E 80. o.-tól több helyütt is. Vö. Joseph von Márton: Deutsch- Ungarisch-Lateinisches Lexicon. Wien, 1823. I. Bd. (köt) 511. o. szerint a Communication szó Verbindung szóval azonos, s ez — a szöveges magyarázat szerint — háború idején a települések és a csapatok közötti összeköttetést, kapcsolatot jelentette. 6 WKK, K VII. k. 116 E 80-87. o. 7 Eligazító térképként Görög-Kerekes: Magyar Adás. Viennae, 1802-1811. c. munkájában kiadott Zala megye térképet használtam, amelyet Tomasich János mérnök készített 1798-ban (lásd melléklet). A többi térképvázlatot is e térkép adatai nyomán rajzolta Fonyódi Valéria. R Benc^e Géga: Zala megye közúti közlekedése a XVIII-XIX. század fordulója körüli időszakban. In: Zalai Gyűjtemény (továbbiakban: ZGY) 16. Zalaegerszeg, 1981. 63-76. o. — Uő: Zala megye leírása a reformkorban. ZGY. 23. Zalaegerszeg, 1986. 9 A táblázat címe: Ortschaftliche Wege, lelőhelye WKK, K VII. k. F. (Az Országos Levéltár mikrofilmtárában is megtalálható.) Itt szeretném megköszönni Varga János akadémikusnak, a Magyar Országos Levéltár akkori igazgatójának, hogy lehetővé tette ennek az anyagnak a mikrofilmre vitelét és Benczéné Nagy Eszternek, hogy elősegítette az akkor még nehezen megoldható xerox készítést erről a táblázatról is. Ez nagyon megkönnyítette munkámat. A Haditanács idézett rendeletét ismertette: Gábor Imre-Dr. Horváth Árpád: A hadi térképek históriája. Budapest, 1979. 113-114. o. 10 Jochbrücke = jármoshíd, eredeti jelentése: gerendahíd. Közbeeső alátámasztását fa- vagy vascölöpökön álló jármok képezik. (Pallas Nagy Lexikona. Budapest, 1895. IX. köt. 173. o.) A lépés (Schritt, passus) régebben 93,78 cm volt, de az újabb korban ennek használata kikopott a gyakorlatból. A XVIII. században már a közepes lépés nagyságát használták, ami 71- 75 cm volt. (Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végén. Budapest, 1978. 82. o.) Másutt a lépést e szerző 63,2-93,7 cm-nek jelöli. Számításainkban 73 cinnek vettük. (Bogdán István: Régi magyar mértékek. Budapest, 1987. 58. o.) 11 A Muraköz vízgyűjtőjeként már előzőleg is említett Ternava a középkorban is meglevő Tornova vízfolyással lehet azonos, amely Muraköz nyugati felén eredt, Nedeliczen és Csáktornyán áthaladva Kotorig folyt, majd Légrád irányában tartva ott kétfelé ágazott és a Murába illetve a Drávába ömlött. (Holub Jógsef: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg, 1963. 39. és 66. o. valamint a térkép alapján.) 219
