Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
feloszlatott pálos rend jogutóda. A lakosai katolikusok, egyházilag Stridóhoz tartozik. Határa sovány. A postalexikonban Leszkovecz néven találjuk, a muraközi járás faluja, mégpedig Stridó mezővároshoz közel fekvő „hegyi falu”. A Knezevich család tulajdonát képező Szent Ilona uradalomhoz tartozik. Stridó fíliája. 3 órányira van Csáktornyától. A hadmérnök 16 házat és 50 igavonót jegyzett fel területén. 80 férfit lehetett itt elhelyezni. A megjegyzés rovatba írottak szerint itt is szétszórtan feküdtek a házak. 1828-ban Leszkovátz falu Zala megyében, 8 házban 58 katolikus lakos élt. Az út vége: Strido vagy Strigau mezőváros. 1785-ben már mezőváros volt, Althann gróf volt a földesura, 45 házban 274 lakost jegyeztek fel. (Jellemző „városi” voltára, hogy férfi lakosai között 39-et a polgárok között tüntettek fel.) Vályi munkájában Strido, Stridonia horvát mezőváros Zala megyében. Lakosai katolikusok. A Mura és a Dráva közt fekszik, Csáktornyához 13/4 órányi távolságban. Némelyek szerint Szent Hieronimus születési helye. Határa jó termésű, vagyonai különfélék, borai jelesek, emeli ki Vályi András. A postalexikon Stridóról a következőket írta: mezőváros, részben a Csáktornyái uradalom, részben a Knesevich nemesi családhoz tartozik. Saját plébániája van. Egy hajdani vár maradványait találjuk itt. Kiváló szőlőhegye van. 2 1/2 órányi távolságra van Alsó Lendvától.129 A hadmérnök ebben a mezővárosban 40 házat és 15 istállót tüntet fel, 460 férfit és 40 lovat tartott még itt elhelyezhetőnek. Az állatállomány: 20 ló és 100 igavonó. Az átjárás a településen át korlátozott, nem kikerülhető, a körülfekvő magaslatokról dominál. E településen van egy kis kolostor. 1828-ban Strido, Strigova mezőváros Zala megyében, Szt. Jeromos hazája (Patria), róm. kát. temploma és 35 házban 259 kát. lakosa volt. Az itt végig követett út azért érdekes, mert hegyi körzeteken vezet át s hírt ad e települések jellegzetességeiről: a szétszórt házakról, a viszonylag nagy számú igásál- latról, melyeket talán előfogatként, vontatásra is hasznosítottak. Érdekes „csemege” lehet ez a néprajz és a gazdaságtörténet kutatóinak egyaránt. A táblázatos anyag 22. oldalán leírt másik Zala megyei útszakasz igen rövid: Sümeg mezővárosból halad a Vas megye határához közeli Jánosháza mezővárosba. Ezen út mellett a mérnök mindössze 4 település nevét említi: Laki malom, Gyömö- rő, Ukk és Megyes falvakét. Közülük az első falu Gyomor néven szerepel az első népszámlálás anyagában. Közbirtokosok tulajdonában volt 1785-ben és 118 házában 717 lakost jegyeztek fel. Ukk falu ugyancsak közbirtokosok faluja volt, 78 házában 550 lakos élt 1785-ben. (Érdemes megemlíteni, hogy a férfi lakosok közül 17 volt nemes.) Hasonlóképp közbirtokos földesurai voltak Medgyes falunak is, ahol 28 házban 124 lakost jegyeztek fel 1785-ben. A századfordulói források a következőképpen állítják elénk ezeket a településeket: Gyömörő Vályi munkájában magyar falu Szala megyében, több földesúrral 195
