Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
ladás elég nyitott és minden évszakban jó. A megyeháza jelentékeny épület, azonkívül plébánia és néhány kitűnő magánépület van a mezővárosban. Egyébként a házak főként fából és polyvából készültek, bár elég tágasak. A településen él egy plébános, egy ügyvéd (Fiscalis) és a tulajdonképpeni város- vezetés (Obrigkeit). Horvátok lakják, akik föld- és szőlőművelésből élnek. 1828-ban Légrád Zala megye mezővárosai között található a Mura és a Dráva összefolyása között. A Festetics uradalomhoz tartozik. Postahivatala, katolikus és luteránus temploma van. 311 házában 2337 lakos élt ekkor, akik közül 249 volt protestáns, 4 izraelita és a többi katolikus. A következő út ugyancsak Légrádból indul, ádépi Somogy megye határát és a Dráva partján Babócsának tart. Leírása Somogy megye számára érdekes. A hadmérnök táblázatának 19. oldalán ismét Zala megyei utat találunk, amely Bedeinczéből tart Lendva felé. 13 népes települést érintett ez az út, amely utolsó állomásaként a két Lakost említette: Alsó és Felső Lakost. A hadmérnök által feljegyzett állomásokon haladunk végig, először az első nép- számlálás adatai alapján. Ez az út Vas megyéből indul, Petancz és Tisina Vas megyei falvak és Muraszombat mezőváros a két megye: Vas és Zala határához közel fekszik. Az ezeket követő útjelző falu: Bratoncz vagy Bratonitz már Zala megyéhez tartozó falu, s innen halad az út keleti irányban tovább. 1785-ben az említett falu neve: Bratóncz, földesura a Csáky grófi család volt. 29 házat és 197 lakost találunk neve alatt feljegyezve. Azon ritka falvak közé tartozott, ahol sem távollevőt, sem idegent nem jegyeztek fel. Ennek az útnak következő állomása: Bellatincz falu ugyancsak Csáky grófi birtok. 80 házban 583 lakos élt akkor. Az út délkeleti irányba fordul és a következő állomása: Adriancz falu, ugyancsak Csáky birtok. 85 házat és 586 lakost jegyeztek fel itt a nép- számlálás végzői. Az út a Mura irányában haladva érinti Cserencsócz falut, amely ugyancsak a Csáky grófok birtoka volt. 90 házban 555 lakost jegyeztek fel benne 1785-ben. Ezt követően a mérnök táblázatában egy kocsmát említ, mely — természetesen — a népszámlálás anyagában nem található. Az út továbbhalad a Mura irányában és a következő feljegyzett falu: Píotticza. Ennek földesura Esterházy Miklós herceg volt. 64 házat és 375 lakost találunk itt a népszámlálás idején (ebből 6 volt „idegen”!). Az út újabb állomása az észak-keleti irányban fekvő Kapcza falu, amely ugyancsak Esterházy birtok volt, s 69 házában 447 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Innen délkeleti irányba fordul az út, Gyertyános következik, amely szintén Esterházy birtok, és ahol 48 házban 329 lakost találunk. A mérnök listájának utolsó két faluja; Alsó és Felső Lakos. A korabeli térképen közvetlenül Lendva alatt Lakos neve szerepel. 1785-ben, a népszámlálás anyagában találunk egy Lendvalakos nevű községet is, amely Esterházy birtok volt, amelyben 87 házat és 627 lakost jegyeztek fel. Vályi munkájában és a postalexikonban a következőképpen mutatták be ezeket a településeket: Bratoncz vagy Bratony, Brotjánc „tót és elegyes falu Szala Vármegyé184
