Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A másik útszakaszban említett Goricsán Vályi művében Goritsan horvát falu, katolikus lakosokkal. Gordinovetzhez van közel. Határa „külömbféle”, de jeles vagyonnyai vannak, első osztályú. A postalexikon adatai szerint Goritsán a Mura folyóhoz közel fekvő falu, saját plébániával. A Csáktornyái váruradalomhoz tartozik. Jó dohányművelés folyik ott (Tabakbau). Másfél órányira van Alsó Vidovecztől és kétórányira Csáktornyától.122 A hadmérnök 230 házat és 200 istállót jegyzett fel ebben a faluban, ahová még 2500 férfit és 300 lovat is beszállásolhatónak tartott. Az állatállomány 400 ló és 300 igavonó. A helység — a mérnök feljegyzése szerint — enyhe magaslaton fekszik, ahonnan a körülfekvő területek felett dominál. Nagyrészt erdőségek veszik körül. A fekvése miatt nedves időszakban a Mura kiöntése, áradása miatt mocsarassá és hozzáférhetetlenné (unzugänglich) válik. Száraz időszakban eltűnik a víz. Az átjárás a falun át széles és jó, nem kikerülhető. Lakosai horvátok, akik a szomszédos viszonyokhoz képest különleges jómódban élnek. 1828-ban Gorichán faluban római katolikus templomot, 278 házat és 2048 katolikus lakost jegyzett fel L. Nagy. A következő útszakasz a Muraköz egyik — forgalmi szempontból — legérdekesebb része. Alsó Vidovecztől Alsó Dobrava vagy Dombori falun át halad az út a Somogy megyei Kakonyára, amelyről már előzőleg megtudhattuk, hogy fontos átkelőhely volt, majd megemlít a mérnök még két kisebb „megállóhelyet”, két malmot. Alsó Dobrava nevét Dobrova formában találjuk az első népszámlálás anyagában. Ez Althann Miksa gróf birtoka volt, 275 házzal és 2060 lakossal jegyezték fel. Kako- nya nem szerepelt a népszámlálás anyagában, mint ahogyan a két malom nevét sem találjuk a praediumok között sem. Vályi művében Dobrava (Alsó, Felső) együtt szerepel, mint „elegyes falvak”, katolikus lakosokkal. Sovány a határa mindkettőnek, harmadik osztályba tartoznak. A valóságban egymástól mintegy 50 km távolságban feküdtek. A postalexikonban Alsó-Dobrava, Domború néven jegyezték fel, a Dráva és a Mura összefolyásánál fekvő plébániás község. A Csáktornyái uradalomhoz tartozik. Negyedórányi távolságra van Alsó Vidovecztől. Kakonya neve sem Vályi művében, sem a postalexikonban nem található.123 A hadmérnök a következőképpen mutatta be az általa útmenti településekként feljegyzett, említett helységeket. Alsó Vidovecz neve mellett csak egy megjegyzés áll, amely szerint ezt a falut a 13. oldalon már bemutatta. Alsó Dobrava, Dombori 209 házzal és 150 istállóval szerepel a mérnök táblázatos kimutatásában. 2000 férfi és 250 ló volt ott elhelyezhető. Állatállománya 420 ló és 300 igavonó volt. A falu síkságon feküdt, nem messze a Dráva bal partjától. Az áthaladás rajta elég széles, az útnak a faluban több kanyarulata van. Déli irányban a helységtől kis mocsár nyúlik le a Dráváig, azért ezt a községet ezen az oldalon nem lehet körbejárni, kikerülni. 1828-ban Dubrava, Dobrava néven találjuk a megye falvai között, római katolikus templommal, 272 házában 2026 katolikus lakos élt. 182
