Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A hadmérnök listáján ezt követően három falu említése szerepel: Verkolyan(sid), Zsabnik (a térképen Sabnik) és Marof falué, amelyeknek adatait nem közli, csupán azt jegyzi meg, hogy ezek az úttól balra fekszenek. A Muraszerdahely előtti falu Hapichina nevét Vályi művében és a postalexikonban is hasztalan kerestük.116 Muraszerdahely ismertetése itt elmarad, hiszen ezt a várost már a Varasd-Bécsi út kapcsán a hadmérnök ismertette. Az összehasonlító vizsgálatra ott került sor. Az előbb áttekintett útszakasz települései a következőképpen szerepelnek a hadmérnök ismertetésében, majd a másfél évtizeddel későbbi, L. Nagy-féle felvételben. Rácz Kanisa faluban 21 házat és 15 istállót jegyzett fel a hadmérnök az 1810-12 között készült felmérések adatai nyomán. 200 férfit és 30 lovat tartott ott elhelyez- hetőnek. Az állatállományt 50 lóra és 60 igavonóra becsülte. A megjegyzésekbe írottak szerint az út áthalad ezen a falun egy igen erős (stark) völgyszoroson, amely nem kiigazítható (dem nicht ausgewiesen werden kann). Stájerország irányában előnyökkel rendelkezik. Nem jelentős magaslatai dominálnak. 1828-ban Kanisa (Rátz) a megye falvai között volt, 21 házában 182 katolikus lakost jegyeztek fel. Safarszko faluban a hadmérnök 9 házat és 6 istállót jegyzett fel. 150 férfi és 20 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány: 24 ló és 30 igavonó. Házai az úttól északi irányban szétszórtan fekszenek. Van benne egy gróf Festetics tulajdonában álló kastély. 1828-ban Saffarszko néven találjuk Zala megye falvai között. 21 házában 187 katolikust jegyeztek fel. Gibina faluban a hadmérnök 14 házat és 10 istállót jegyzett fel. 120 férfi és 20 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállomány 30 ló és 40 igavonó volt. Ebben a településben csak néhány ház állott az úton. Innen erős völgyszoros vezet tovább, melyet nem lehet kiigazítani. 1828-ban ez a falu 27 házzal és 214 katolikus lakossal szerepel L. Nagy összefoglaló munkájában. Csesztianecz faluban a mérnök 6 házat és 4 istállót jegyzett fel. 60 férfi és 6 ló volt még oda beszállásolható. Az állatállomány 16 lóból és 18 igavonóból állt. A mérnök megjegyzése szerint néhány ház az út északi részén fekszik, attól néhány lépésnyire. 1828-ban Chestyaneczen 7 házban 59 lakos élt. Bukovjéban a mérnök 7 házat és 5 istállót jegyzett fel (70 férfi és 10 ló volt oda beszállásolható). Az állatállomány 18 ló és 20 igavonó volt. Utal arra, hogy az előző településen leírt megjegyzése erre a községre is vonatkozik. 1828-ban 5 házat és 44 katolikus lakost tartottak nyilván ebben a faluban. Lapsina faluban 12 házat és 10 istállót tüntetett fel a mérnök. 120 férfit és 20 lovat tartott még ott elhelyezhetőnek. Az állatállományt 20 ló és 30 igavonó alkotta. E településből az út egy völgyszoroson haladt, amely nem kiigazítható. A helység az úttól északra szétszórtan feküdt. 1828-ban Lapsina faluban 9 házban 74 katolikus lakost jegyeztek fel. 172
