Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A Zala megye nyugati határán fekvő Rácz Kanizsa említésével kezdődik ennek a Stájerországból kiinduló útnak a tárgyalása, illetve az amellett fekvő települések ismertetése. E falu után olyan falvak felsorolása következik, amelyek a korabeli (Görög-Kerekes közölte) Zala megye térképen — sűrű egymásmellettiségük miatt — csak számmal jelölten szerepelnek, s külön jegyezték fel nevüket, annak feltüntetésével, hogy ezek Stridó és Szerdahely, illetve Csáktornya mellett fekvő települések. Mura- szerdahely mezőváros után Potturen felé halad az út, végig a Mura jobb partján, majd Letenye irányában áthaladva a Murán Polától jut el Kis- és Nagy Kanizsáig. Sántz somogyi falunál lépi át a megyehatárt és halad északnyugati irányban Yrászló és Nagy Bajom felé. Ennek az útnak Zala megyei szakasza elsősorban a Muraköz északi részéről ad érdekes „közelképet”, olyan településekről, amelyek meglehetősen „rejtett életet” éltek. A stájer határ utáni első település Rácz Kanizsa falu. 1785-ben gróf Althann József birtoka, ahol 18 házban 99 lakos élt akkor. Safarszko falu ugyancsak Althann birtok volt, 15 házzal és 101 lakossal. Muraszerdahelyig a következő falvak is Althann grófi birtokok voltak, így Gibina falu, ahol 21 házat tüntettek fel 138 lakossal. Csesztjanecz falu volt az egyetlen kivétel, mert ezt 1785-ben a stridói plébános birtokaként jegyezték fel. 10 házában 66 lakos élt. Bukovje és a többi település már ismét Althann birtok, ebben a faluban az első népszámlálás alkalmával 10 házat találtak 64 lakossal. Lapsina faluban 10 házat 62 lakossal jegyeztek fel, Jurovecz faluban 10 ház és 73 lakos, Brezoveczben 16 ház és 117 lakos került fel a listára. Szent Márton (Mura-) neve alatt 40 házban 245 lakos feljegyzését találjuk. Verhovlyan, Sabnik és Marof adatai más úttal kapcsolatban már szerepeltek. A mérnök listáján, közveüenül Szerdahely (Mura) előtt Hapichina helynév szerepel, de ennek a településnek (noha a mérnök szerint több háza, állata stb. volt) nevét sem a térképen, sem az első népszámlálás anyagában nem sikerült megtalálnom. Szerdahely (Mura) 1785- ben már mezővárosként került feljegyzésre, amely ugyancsak Althann gróf birtoka volt, 77 házában 539 lakos élt. Nem volt tehát különösen népes település. A továbbiakban e települések XVIII—XIX. századfordulói gazdasági, társadalmi helyzetét próbáljuk meg — a rendelkezésünkre álló adatokkal — bemutatni. Kanisa (Rátz) Vályi munkája szerint horvát falu, amelynek gróf Festetics volt a földesura és katolikus lakosai voltak. Nem messze fekszik a Drávától, közép termé- kenységű határral és „vagyonnyai is oly formák” - írta. A postalexikonból megtudjuk, hogy ez a falu Stridó fíliája, amelynek saját temploma és egy harmincad hivatala van. A Mura partján fekszik, 2 órányira Alsó Lendvától. A lexikon Althann grófi birtoknak mondja. Sáfárszkó — Vályi művében — Saffarko néven szereplő horvát falu, Althann birtok, Stridó fíliája. A postalexikonban Saffarszko néven jegyezték fel, a Mura folyó déli partján fekszik, nyugatról Rátz Kanisa határolja. Ez a falu is Stridó fíliája. A 170
