Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A térképen megtaláljuk viszont P. Szent Kereszt helynevet, melynek adatai azonban sem Vályi művében, sem a postalexikonban nem szerepelnek. Hasonlóképp hiányzik Poros neve is. Az út Perlak mezővároshoz ér, amelynek nevét Vályi Prelog formában is közli. Elegyes horvát mezővárosnak írja, gróf Althán (!) birtoka, katolikus lakosokkal. Horvátország széle felé fekszik. Sóház áll benne, s határa első osztályú. A postalexikonban Prelog nevét gót betűkkel írták. Lehet, hogy német lakói is voltak? A lexikon kiemeli, hogy kereskedelmi mezőváros, Festetics György birtoka. Plébániája, saját magisztrátusa és sóhivatala van. Közel van a Drávához. Azon a posta- és kereskedelmi úton fekszik, amely Kanizsáról vezet Csáktornyára. Másfél órányira van Alsó Vidovecztől és két órányira Csáktornyától.114 Az útnak ezt a szakaszát a hadmérnök a következőképpen mutatta be: Ternovecz faluban 19 házat és 15 istállót jegyzett fel. 170 férfi és 40 ló elhelyezését tartotta lehetőnek. Az állatállomány: 36 ló és 50 igavonó. A megjegyzés rovatba írottak szerint az út e falutól délre haladt el. F. Hrasánban 31 házat és 25 istállót tüntetett fel. 300 férfi és 50 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány 50 lóból és 60 igavonóból állt. Síkságon feküdt a falu, az átjárás rajta jó, körbejárható. Az út következő két állomása, a két mezőváros: Nedelicz és Csáktornya már a Varasdról Bécsbe haladó út leírása során szerepelt a hadmérnök táblázatában, itt tehát csupán erre utalva, nem közli adataikat. Postakovecz, mely — mint láttuk helyesen Pusztakovecz —, faluban 21 házat és 10 istállót tüntet fel. 150 férfi és 30 ló volt itt elhelyezhető. Az állatállomány 36 ló és 40 igavonó. A falu síkságon fekszik — írja a mérnök, az átjárás jó, de a település nem körüljárható. Ezt követi a „falunak” feltüntetett, de adatai szerint a praedium határát nem átlépő két „lakott hely”: Heiligen Kreuz és Poros. Az elsőben 2 ház és 2 istálló, de jelentékeny állatállomány került feljegyzésre: 20 ló, 30 igavonó és 600 juh! 100 férfit és 50 lovat is beszállásolhatónak tartott oda. A megjegyzés rovatba írottak szerint ezen a helyen egy Szent Kereszt elnevezésű templom áll, vele szemben egy kocsma (Wirthaus), s a közelében egy majorság több gazdasági épülettel. A másik kis település: Poros, ahol 3 ház és 1 istálló volt mindössze, s állatállománya 8 lóból és 4 igavonóból állt. 25 férfit és 4 lovat tartott itt elhelyezhetőnek. A megjegyzés rovatba írottak szerint ez egy kis nemesi „székhely”. (Ein klein Edelsitz.) S végül az egész út „közepének” számító Perlak vagy Prelok mezővárosban 158 házat és 120 istállót jegyzett fel. 2500 férfi és 200 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány 420 ló, 300 igavonó és 500 juh volt. Síkságon fekszik — írja a mérnök, az áthaladás jó, körüljárható. Ezen a településen van egy selyemgyár (Seiden fabrique) és több jeles magánépület. E települések közeljövőjébe nyújt bepillantást L. Nagy 1828-ban megjelent munkájának adatsora, amely szerint: Ternovecz faluban 21 házban ekkor 185 katolikus lakost jegyeztek fel, Hrasán (Felső) faluban 47 házban 360 lakos élt, Pusztakovecz 167
