Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
Ortaháza faluban 18 ház állott és 148 katolikus lakos élt. Gutorfölde faluban katolikus filiális templom állott és 34 házban 252 lakost jegyeztek fel. Közülük 5 volt izraelita, 1 protestáns és a többi katolikus vallású. A két Kozmadombja közül a kevésbé népesben 12 ház állott és 89 katolikus lakos élt. Ez a viszonylag rövid útszakasz tehát főleg uradalmi falvakat érintett, s világosan kirajzolódik, hogy az 1800-as évek fordulójától már fontos volt az uradalmak kiemelése. Nyilván az árufelesleg elszállítása szempontjából az utak jelentősége folyamatosan nőtt. A katonai táblázatos kimutatás 11. oldalán egy „Kanisáról Egerszegh”-re vezető út megjelölését találjuk, de ezen kívül egyetlen település neve és adata sem szerepel ebben a táblázati részben. Ezt követi a Szala-Egerszeghről Körmendre vezető hadi út ismertetése, amelynek során a mérnök öt falu adatait közli.1"6 Vizsgáljuk meg ezeket sorban. Az elején megemlíti, hogy Zalaegerszeg mezővárost már megtárgyalta egybevontan Óla faluval. Andráshidánál aztán az út elkanyarodik. Ez utóbbi falu adatait nem közli, csupán azt jegyzi meg a neve mellett, hogy az út csak a község néhány háza mellett, a falun kívül vezet el. Az útirány eddig valóban nem szerepelt, mert ebben 4 Zala megyei és egy Vas megyei község kerül felsorolásra: Alsó- és Felső Bagód, Bőrönd, Egyházas Bük és a Vas megyei Saal. Ez az út vezet azután a Vas megyei közlekedési központok egyikére: Körmend mezővárosba. 1785-ben mindkét Bagód (Alsó- és Felső-) a Sennyei, Skublics és más nemesi családok birtokában volt. Alsó Bagódon akkor 40 ház állott és 227 lakos élt, Felső- Bagodon pedig 31 házat jegyeztek fel 157 lakossal. Később a közlekedésben jelentősebb szerephez jutó Bőrönd falu földbirtokosai ugyancsak közbirtokosok voltak, a Simon család és mások. 97 házat és 477 lakost jegyeztek fel itt az első népszámlálás alkalmával. A Vas megye határában levő Egyházas Bük nevének ezt a formáját nem találjuk 1785-ben, noha két Bük is szerepelt a megye településlistáján: Nemes és Ozmán Bük. E kérdés megoldásában Vályi sem lehet segítségünkre, mert ő is két Büköt említ, mindkettőt közbirtokosok tulajdonaként. Az egyiknél azonban azt az adatot közli, hogy Körmendtől 1, Zalaegerszegtől pedig másfél mérföldre fekszik, s a térkép tanúsága szerint ez lehet a későbbi Egyházas Bük. Lakosait Vályi katolikusnak, határát középtermékenységűnek írja. Visszatérve az útszakasz első két településéhez, Alsó és Felső Bagód magyar faluként szerepel Vályi művében, mindkettő ekkor a Zsennyei (nyilván Sennyei) család birtokában volt, s lakosai katolikusok voltak. Mindkét település a Zala folyó mellett, Egerszegtől félmérföldnyi távolságra volt, termékeny volt a határuk, elegendő a legelőjük és a rétjük. Határukat második osztálybelinek jegyezte fel Vályi. Bőrönd ugyancsak magyar falu volt Zala megyében, katolikus lakosokkal, akik egyházilag Zala Szent Györgyhöz tartoztak. Határa termékeny. „Posta ház is van benne” — írta Vályi. 157