Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
hegye „tsekély”, noha dombon fekszik. „Alább való bort terem”, eladási lehetősége más helyen van, a „vagyona” középszerű, második osztálybeli. A postalexikon mindezt csak azzal egészíti ki, hogy a nempthi Esterházy uradalomhoz tartozó mezőváros, saját plébániával a Kerka partján, Nemesnép és Czupp között. Félórányira volt Baksától, mely ekkor postaállomás volt.36 A hadmérnök ebben a városban 120 házat és 74 istállót jegyzett fel, s 1000 férfit és 150 lovat tartott beszállásolhatónak. Az állatállományt 120 lóra, 200 igavonóra és 400 juhra becsülte. Megjegyzése szerint a síkságon fekszik, a Kerka árterületén. Az átjárás jó. 1828-ban Csesztregh néven Zala megye mezővárosai között találjuk. Róm. katolikus temploma van. 69 házzal, 513 katolikus, 4 protestáns és 10 „héber” lakossal jegyezték fel. Ezzel ez az útszakasz lezárult s egy másik út, illetve az amellett fekvő települések sora következik. Az út Letenyéről Bakra (melyet a mérnök Backnak írt) tart (3. út). A térképen követve irányát, ez is délről tart észak felé. Első állomása Letenye falu, amely II. József idején is község, a Szapáry grófi család birtoka. 114 házban 683 lakost írtak össze. Vályi lexikonában „elegyes mezővárosként” szerepel, Szapáry gróf a földesura, lakosai katolikusok. Vályi szerint nincs messze Zalaegerszegtől. Határa termékeny, „más, külömbféle javai is vannak” — írja. A postalexikonban ismét falunak jegyzik fel, mely Szapáry Péter gróf rezidenciája, a hajózható Mura folyó mellett, a Kardsáról Steyerországba vezető kereskedelmi úton, saját plébániával és komppal, tehát átkelési lehetőséggel a Murán. Póla, Bétz és Rátk között fekszik, Kanizsától 2, Alsó Lendvától 3 óra távolságra.37 A hadmérnök is faluként jegyzi fel, 86 házzal és 70 istállóval, ahová még 1500 férfit és 300 lovat lehetett beszállásolni. Az állatállomány 220 ló, 200 igavonó és 500 juh. A megjegyzés rovatban hosszabb szöveg szerepel, amely szerint a déli bejáratnál, ahol az út a Murától Kanisa felé vezet, egy vizesárok közepén híd ível át, s a helység közepén az út mégegyszer megfordul, s aztán egy kis majorságnál erős kanyart (Drehung) vesz és egy keskeny részen vezet tovább. Egyébként az átjárás elég széles és jó. Körbejárni, kikerülni nem lehet. A magaslatról áttekinthető. Egy hegylejtő déli és nyugati oldalán fekszik és dominál a környező vidék felett. A Lendva felől a Mura balpartján vezető út előnyösebben használható. Egy jelentékeny kastélyt említ itt meg, amely gróf Szapáry tulajdonában van, s amelyet kórházként lehetne használni, míg egy hozzátartozó gazdasági épület magazinná, katonai raktárrá lenne átalakítható. A helységet horvátok lakják. Van benne egy esperes (Dechant) és egy uradalmi tiszttartó. (Hofrichter, provisor.)38 L. Nagy művében Letenye a Zala megyei falvak közt szerepel, melynek azonban katolikus temploma és vásárprivilégiuma volt. 90 házat jegyeztek fel, s 651 katolikus, 1 protestáns és 6 héber lakosa volt 1828-ban. 121
