Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota

Dobronaktól Kámaházáig kötött az út talaja és kővel van megerősítve. Zsitkócz- tól Kámaháza felé erdővágásban (Allé) vezet az út, de ennek szélessége mindössze egy szekérnyi. Innen Hídvégig kötött a talaj, s az út így vezet a Kebele patak két ágán át és egy mocsaras mélyedésen keresztül, amelyek felett szilárd fahidak állanak. E hidak között az út védgátszerűen magasodik (töltés út) és mocsaras talaja van, így halad Hosszúfaluig, ahol a Varasd-Bécs postaúttal egyesül.

Az ezzel az úttal kapcsolatos 3. rovat üres, de a „hadi rovatban” hosszabb be- jegyzés van. Renkócz és Hídvég falvaknál a védekező csapatrész vagyis a hátvéd (Arriere Garde) felállhat. Egy csapatot Renkóczról Turnischére át lehet küldeni. Kifejti az ezzel kapcsolatos stratégiai elképzeléseit. Táborhelyként Magyarországon a Vas megyei Rakicsán és a Zala megyei Lendva említése szerepel ebben a rovatban.

A következő, a 34. út ugyancsak nyugati-keleti irányú. A Varasd-Bécs országúiról ismét A. Lendvánál ágazik le egy mellékút, amely a következő lakott helyeken halad át: Feritfalu, Völgyifalu, Pincze és Újfalu, majd déli irányba fordulva érinti Szt. Miklóst, innen keletre fordulva éri el Dobri, Vörcsek, Csernyefölde településeket. Innen a Szemenysky kocsma előtt elhaladva Rátk felé tart. A majorság és a hamuzsírfőzők előtt elmenve ér el Letenyére. Ez az út 7 3/4-9 óra menetidőt jelentett. (A lovasságnak 7-8 1/2 óra, a szekereseknek 9-12 óra volt a menetidő.)

Ez az út (Strasse) országútként haladt, amit rendben tartanak, esőzés ellen murvával hintenek be, de vannak természetes talajú részei is. Lendvától Dobriig kötött és agyagos talaj váltogatta egymást, Dobritól murvázott, majd Csemyeföldig kötött volt a talaj. Az út utolsó szakasza műút, csinált út volt Letenyéig, amelyet nemrég építettek és jó állapotban levőnek jelenti.

Csernyeföldétől a Szemenysky kocsmáig nedves időben nehezen lehet haladni. (Lehetséges, hogy a Szemenyski szó Szemenye elírása, ez esetben mindenütt a Muraszemenyei kocsmáról van szó!) Dobritól a Lendva folyó völgyében visz az út, részint síkságon, részint enyhén emelkedő hegyoldalakon. Innen a Mura völgyében halad Rátkig. Onnan ismét emelkedik, majd enyhe lejtőn jut el Letenyére.

Az út nehézségeit azonban nem hagyhatja szó nélkül ez a mérnöki jelentés. így kiemeli, hogy a Rátknál levő hegyre csak 1 vagy 2 lovas Vorspannal (vontatással) lehet feljutni. Szent Miklós és Dobri között a Kerka két ága folyik, s ezeken kívül több névtelen patak keresztezi az utat, s e vizeken szilárd, fából készült hidak vezetnek át.

A Rátknál levő magaslat, mely meredeken vezet lefelé a Mura felé, nem rendelkezik fogózóval (ohne Geländer), ezen a lefelé menetelt óvatosan, bottal, rudakkal (mit Fulßsack) kell megoldani.

A harmadik rovatba bejegyzettek a Mura folyó mellett vezető utakkal voltak kapcsolatosak. A környező falvak lakosainak kell majd ezeket kaviccsal meghinteni, azok jobb járhatósága érdekében.

108