Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Benda Gyula: Egy történetírói műhely kialakulása. A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje
Végezetül a személyes adatok (végrendeletek, hagyatéki leltárak stb.) névmutatóinak modern szempontú kiadása is szóba jöhet. Megjegyzendő, hogy a forráskiadás egységes szabályozásának hiányában a kiadások igen eltérő formákat öltenek. Bencze Géza és Petánovits Katalin a betűhív közlést választotta, az újabb forráskiadványok a történészi szabványokat követik. Szükség lenne a helyi norma és szabályzat kialakítására. Ez a jegyzetelésre is vonatkozik. Deák Ferenc, Csány László és az 1848-49. évi szabadságharc A nemzeti történelem és a helyi emlékezet találkozik a magyar reformkor, majd 1848-49 nagy alakjaiban, akik a Zala megyei politikából emelkedtek fel a nemzet élére. Természetes, hogy Deák Ferenc és Csány László kultusza mindig erősen jelen volt Zalában, s ez tükröződik a helyi kutatómunkában és publikációkban is. A forradalmár, radikális Kossuth mellett a kiegyezést megteremtő, óvatos Deák az 1948-as centenárium után igencsak háttérbe szorult. Az 1960-as években megindult a kiegyezés újraértékelése, előbb a gazdaságtörténet oldaláról, majd pedig számos tekintetben politikailag is. A Deák Ferenc iránti érdeklődés megélénkült, s ebben a Zala megyei levéltár is fontos szerepet kapott. 1976-ban jelent meg a Tanulmányok Deák Ferencről c. kötet. A tanulmányok egyik vonulata jogtörténeti, s tükrözi a a Zalai Gyűjtemény szerkesztőjének szakmai körét, a másik vonulat azonban a reformkori és az öreg Deák Ferenc politikai tevékenységét elemzi. A Zalai Gyűjteményben jelenik meg 1980-ban Varga János kötete Deák reformkori munkásságáról. Ez esetben és a konferencia esetében is a vidéki, zalai megjelenés valószínűleg megkönnyítette a publikálást, a hivatalos körök merevebb álláspontjával szemben. A tanulmányok írói azonban leginkább a központban, Budapesten tevékenykedő történészek, jogászok voltak. A Csány László emlékkonferencia a levéltár kezdeményezéséből indult, s megjelent előadásai mutatják, hogy sikeres volt. A szervezőknek sikerült egyrészt olyan programot összeállítani, amelyben az előadások lefedik Csány László tevékenységének főbb korszakait és területeit, másrészt erre a korszak legjobb szakembereit és dinamikus fiatal kutatókat nyertek meg szerzőnek. A reformkori megyei politikai élet, a részvevők nézetei és sorsa ekkor már a levéltár egyik vezető kutatási témája, s ekkorra, 1989-1990-re tehető ennek a történetkutatói műhelynek kialakulása. Molnár András érdeklődése és szervezői törekvései éppen a konferencia és a kötet kapcsán találkozhattak más kutatók hasonló munkásságával. Az eredmények igen látványosak: Molnár András elindult a deáki életpálya zalai részének feltárása irányába, megnőtt az érdeklődés a Deák család iránt, de más reformkori és 1848-49. évi témákban is fontos tanulmányok születtek. 33
