Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte
abban is egyetértettek, hogy nem folyóiratot kell indítani - ennek jogi akadályai is voltak hanem célszerű évenként három kötetet tervezni. 1973-ra kialakultak egy közös, évenként három alkalommal megjelent kötet tervének körvonalai. Programját Baranyai György, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának munkatársa, Németh József, a megyei múzeum, és Simonffy Emil, a Levéltár igazgatója dolgozták ki. Több szóbajött címváltozat után a Zalai Gyűjteményben állapodtak meg. Ma már nehezen lenne kideríthető, hogy ki tekinthető a névadónak. Az ihlető minta bizonyosan a reformkor 1817-től megjelenő folyóirata, a Tudományos Gyűjtemény volt. Az előkészítők egyetértettek abban, hogy a közösen tervezett kiadvány szerkesztésére Degré Alajost célszerű felkérni. Ö vállalta, s 1984-ben bekövetkezett haláláig kezenyomát viselte, gondosságát dicsérte minden szám. Neve az első 20 számon általában szerkesztőként, a 12. és a 18. számon sorozat-szerkesztőként olvasható, s mivel több számot is előkészített, a 21., 23., és a 27. számokon gyászkeretben - a szerkesztést befejező levéltáros: Halász Imre, Bilkei Irén, illetve Foki Ibolya mellett - még szerkesztőként az ő neve is ott szerepel. Degré Alajos 1909-ben Zalaegerszegen született, tanulmányait már Budapesten végezte, a családi hagyományt folytatva jogász lett; érdeklődése hamarosan a jogtörténet felé fordult. A pécsi egyetemen a jogtörténet oktatója, a forradalom pécsi eseményeiben való részvétele miatt büntetésül előbb a szolnoki, majd 1958-tól a zalaegerszegi levéltár munkatársa, 1960-1973-ig igazgatója, 1977-ig főlevéltárosa. Az 1970-es évek második felétől tanított az egyetemen is, ahol 1982-ben egyetemi tanári címet kapott. Zala megye tudományos életének megbecsült alakja volt. Szülőházának falán tábla őrzi emlékét, nevét viseli a levéltár által alapított és gondozott honismereti alapítvány. Szülővárosának, három évtizedes munkálkodása színhelyének posthumus díszpolgára. Költségvetési megkötöttségek miatt az első három szám kiadója a Megyei Tanács Művelődési Osztálya volt. Ezzel együtt kénytelen volt elvégezni a szerződések kötésével, a honoráriumok kifizetésével járó napi munkákat is. Példaszerű ügyintézését Baranyai György végezte. A negyedik számtól, 1977-től a kiadó a Zala Megyei Levéltár lett. Ettől kezdve Simonffy Emil, nyugdíjba vonulása után utóda, Gyimesi Endre, az ő polgármesterré választása után, 1995-től Bilkei Irén lett a Gyűjtemény anyagi és javarészt szellemi gazdája is. Az első két szám szerkesztőbizottságában szerepelt Degré Alajos szerkesztő, Kerecsényi Edit és Németh József múzeumigazgató, Simonffy Emil levéltárigazgató és Török Károly, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának vezetője. A 3. számtól a szerkesztők közé került a Megyei Könyvtár igazgatója, majd a 4. számtól - ennek kiadója már a Levéltár volt - Baranyai György is. A 13. számtól bővült a bizottság: 1979-től Keszthely újra Zala megyéhez tartozott, ezért a bizottság tagja lett a Balatoni Múzeum és a Helikon Kastélymúzeum igazgatója is (Müller Róbert, illetve előbb Rákos József, majd Szántó J. Zoltán). A bővülés egyik anyagi hasznaként a 17. kötet anyagi fedezetét a Helikon 16
