Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
A pozsonyi mészárosokkali szerződés az ellenség benyomulásától feltételeztetik, a győrieké seregünknek ottani állása állandóságától, így megvallom, a pesti mészárosokkal, feltéve, hogy az álladalomnak hasznával történjék, leginkább szeretnék egyezkedni. Hadseregünk élelmezését illetőleg nem lehet nem örülnöm, hogy az élelmező felelős személyzet felállításnak szükségéről szerencsés vagyok véleményemet Miniszter úr által osztatni. Ellenben Pozsont érdeklőleg az itt levő álladalmi magtárbani felhalmozása iránt a termesztményeknek véleményem eltérését egy oly tárgyavatott tekintélynek véleményétől, mint Miniszter úr, következőképpen indokolom: Ha Pozson téli szállásul akkint tűzetett volna ki helyül seregünk számára, hogy azt mindenáron oltalmazva megtartsuk, és megtarthatása iránt legalább valószínűség biztosítna bennünket, úgy nem lehetne célszerűbb intézkdés annál, miszerint tekintetbe véve a téli szállítások nehézségeit, itt a legszükségesebb élelmiszerek nagy mennyiségben készen tartassanak. — De engedje meg a tisztelt Miniszter úr, ha állásunk bizonytalanságánál fogva azt helyzetünkben nemcsak tanácsosnak nem tartom, sőt, részemről megrovást érdemlő vigyázatlanságnak ismerném el, ha kötelességem érzetében ellenkezőt nem javallanék. Ugyanis a mi helyzetünk sajátságos; egyrészről igyekeznünk kell, hogy fegyverrel szerezzünk győzödelmet az ellenség fölött szegény elárult hazánknak; más részről tudva, hogy csekély számunk nem biztosíthatja az ellenség betörését, azon kell lennünk, hogy telelési kényelmét elrontsuk, s előle az élelmiszereket mennyire lehet, eltakarítsuk. Ennek eszközlése felada[ta]imnak egyike volt, részint önmagam, részint a megyei k[ormány]biztosok által. Feladataim egyike kormányunknak, a Honvédelmi] Bizottmánynak rendeleténél fogva. — Természetesnek fogja tisztelt Miniszter úr találni, hogy akkor, amikor a kormány ebbeli rendeletének és saját meggyőződésemnek sikert adni törekedve, ha tehetségemben álla, minden Pozson megyei felesleget innen elszállítottam volna, egyszerre az itteni magtárban egy oly mennyiségű termesztményt találtam felhalmozva, aminek az ellenség nagy seregének előnyomulása alkalmával vagy az ellenségnek kezibe kelle jutnia, vagy megégettetni, vagy a Dunába vettetni. Méltóztassék helyzetemet méltányolni: nem érdemlettem volna-é Öntől, tisztelt Miniszter úr, kormányunktól, a Honvédelmi Bizottmányztól és a hazától rosszallást vigyázadanságomért. Én érzem és hiszem, hogy helyemen tisztelt Miniszter úr aszerint vala intézkedendő, amint én intézkedtem. Lehet, hogy az ellenség nem fog beütni, mit vezérének manifesztuma óta okszerűen hinnem alig lehet, de tegyük fel, hogy nem fog beütni; ezen esetben óvatosságom, elővigyázatom, igaz, felesleges; lehet, hogy én magamnak az élelmezésben alkalmadanságot szereztem; de intézkedésemet olyannak tartom, miáltal bár a magtár kiüríttetett, a sereg élelmezése azonban sem fennakadva, sem megzavarva nem leend, és ezért igenis a felelősség engemet illet és fog illetni. Ha nem bírnék körülményeinknek oly felfogásával, aminő seregeinket ínség és éhség ellen megóvni képes, méltóztassék elhinni, hogy egy percig se viselném gyenge vállaimon azon ter67
