Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
A cél szentségében csak a rossz lélek kétkedhetik. A jókeblű elöljáróknak hazafiságától várom, a haza és nép nevében leikökre kötöm, hogy a tiszta szándékú álladalmat e boldogító célja megközelítésében buzgón segítendik; s ezáltal e közjóllétre hatósan közremunkálandanak, a célszerű módokat feltalálandják, alkalmas, jóindulatú egyének által kívánt sikert eszközlendenek mert itt igazán csak a siker fog kielégíteni, — Isten úgy fogja az illetőket megáldani, s a nép, melyet boldogítanak, s mely ellenőrködik, úgy fogja hálás elismeréssel jutalmazni, amint e szent ügyben lelkiismerettel járandanak el. Nyomtatvány. MÓL 1848-49. és emigr. nyomt. Közli Borbély, 1907. 82. o. 619. Kolozsvár, 1849. április 15. Csány levele a moldvai orosz erők parancsnokságához Elhiheti Excellenciád, hogy Ausztriának Magyarországot legyőzni merő leheteden- ség, különösen mióta 6-k márciusi rendelete által az új császár, ki még lépéseket sem tőn a királyság szokásos elfogadására, az alkotmányos életet egészen megsemmisítette, mi által magát majd lehetetlenné tévé a királyságbani megmaradásban442; másrészről a nemzet önmegtartására felfokozott lelkesülésből a seregek számát 150 ezerre emelte, s emelendő még egyszer annyira szükség esetében. Minden várodanságok közt legvárodanabb volt az orosz seregeknek megjelenése Erdélyben az osztrákok segédségére — a magyarok hű tisztelettel viseltetnek, a felséges orosz császár eránt — a pétervári udvar vallásosságába bizodalmát helyhezteti a nemzet, az osztrák által alkotmányos életünkre irányzott erőszakos támogatását az orosz udvar által nem hiheti — sőt, azon meggyőződésben van, hogy vagy Excellenciád, vagy a felséges császár tudta nélkül, tévedésből eredeti oknál fogva nyomultak orosz seregek a magyar földre; vagy a felséges császár előtt ügyünk szentsége, igazsága eltitkoltatván, az orosz udvar elleni törekvésről gyanúsíttatunk. Magyarország már helyzeténél fogva, de nemzeti becsületességénél fogva is — nem akar, nem óhajt egyebet, mint országának territoriális épségét — és alkotmányának tiszteletbeni tartását, távol minden nagyobbra törekvési, foglalási, hódítási vágy- tul. Magyarország elégülten karolja az alkalmat az orosz udvar eránti békés szellemét bebizonyíthatni, de más részről megkívánja határai épségének tiszteletbe tartását — azért engedje meg Excellenciád, ha azon őszinte tisztelettel, melyet állásom és hajlandóságom egyaránt követel, Excellenciádat felhívjam a nemzetek jogának sérthe442 Utalás a Ferenc József által márc. 4-én kiadott olmützi alkotmányra, mely beolvasztotta Magyarországot az egységes birodalomba. Közli Gyűjteménye 47-65. o. 267
