Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
Szózat Erdélyország Népeihez! BEM tábornok, az Európailag híres bajnok, mióta az erdélyi magyar hadseregek felett a vezényletet átvette: minden csata új borostyán diadalainak fűzésében. íme most is elég volt kilépnie a síkra, és Urban az orozva gyilkoló, rabló osztrák sereg vezetője, előre megszökött; — de a hadmenetben jártas vezér útjában őt elérte, — 3 óránál tovább tartott üldözés közben erősen megverte és a magyar határokrúl le- szorította.A kétkedőket meggyőzheti a borgóruszi csata arról, hogy ahányszor a magyar seregek nyílt ütközetben harcolnak, Isten az igaz ügyet diadallal támogatja; — győzelmet eddigelé rendezett seregünkön az ellenség, csak ármány és árulás által vehetett. Fellázad a becsületes embernek érzelme, tapasztalván, mily fokára aljasultak a legborzasztóbb vétkeknek az osztrák sereg tisztjei, — Urbannak és tisztjeinek számos, hites szemmel látott tanúk bizonyítása szerint elfogott poggyászai közt templomi szerektől kezdve asszonyi ékszerekig, sőt asszonyi ruhákig találtatnak mindenféle rablóit zsákmányok; nincs neme az aljasságnak, melyre Urban, s tiszti cimborái el nem vetemednének, lopás, rablás, gyilkoltatás, árulás tartózkodás nélkül űzetik általok. S%ás%ok! oláhoki láttátok a piski hídnál a magyar győzelem szép napján, a békének jelét, a fejér kendőket, egy osztrák zászlóaljnak szuronyain; láttátok, amikor a becsületességéről, de egyszersmind könnyen hívéséről ismeretes magyar, rokon érzelemmel sietett átkarolni a haza iránt hűségre visszatérni mutatkozókat, — reménytelenül, sejtetlenül golyók zápora fogadta a könnyen hivőket!378 Ily látvány oszlassa el szemeitek elől a ködöt — és lássátok tisztán az osztrák zsarnok katonai hatalomnak céljait, — mi nem más, mint a régi rendszert, az önkényt, melyet a múlt év március havának dicső napjai lerontottak, újra uralomra emelni. Oláhok! Ti az osztrák tisztek és cselszövények által tévútra vezetett, elámított szerencsétlen oláhok! — nincs az emberi emlékezetben, nincsen a történetek végeden lapjain nyoma a ti szabad nemzeti életeteknek, szolgák voltatok a rómaiak, szolgák a vándor népek uralma alatt, — szolgák később is az utóbbi ezredévek során át, csak a magyar deríté reátok múlt évben a szabadság hajnalát! a magyar tépte szét szolgaságtok kötelékeit, a magyar emelt fel titeket szabad polgárok sorába, megajándékozván tulajdonjoggal, szabad földdel; egyenlővé téve szegényt-gazdagot, az emberiség jogainak élvezetében; — és ti, kik a szolgai járomban hívek voltatok, — ingyen nyert szabadságtokban, köszönet, hála, s hűség helyett a magyar védetien falvakat feldúl564. Kolozsvár, 1849. március 2. Csány s^ó^ata Erdély népéhe^ 378 Ld. a 323 jegyzetet. 211
