Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
missziót adni. A leány szeretője, fanatizált lény.182 Az öreg Racidula183 pedig mindenüvé kész rohanni. Itt már én nem használhatom őket, mert Magyarországban kevesebbé jártosok, mint Morvában és Ausztriában és Sziléziában. Az ellenség itt sem akarja a bikát szarvánál fogni, hanem túl akar bennünket szárnyolni. Óvári, Mosont elhagyta, Hédervárnak, Enesének vonul. Óvárba Win- disch-Grátz jött, eszerint, mint hetek előtt írtam, a győri sáncok nem sokat használtok, de azt is meg kell vallani, hogy hasznukat leginkább a hideg idő paralizálta, mert a jég az átszámyolást lehetőbbé tette. Kollmann is bebizonyította, hogy benne nem csalatkoztam. Itt akarja hagyni a tábort, Pesten kíván alkalmaztatni. Ma hallom, ismét változtatja tervét. Ez egy haszontalan, félékeny lény. Az ő félelme oka minden rossznak. Felőle azt hiszem, hogy seregünket a világból is kihátráltotná, csak ő ne legyen elfogatás veszélyének kitéve. Perczelt kértem, hogy menetét kettőztesse és holnap legalább lovasságát csatolja Téten Schröterrel.3 Figyelmeztetem, hogy az ellenség előnyomulásával jobbra húzódjon, mert így mindenesetre csatlakozhatunk egy vagy más helyütt. Serege, mint írja, nagyrészt meztelen. Küldünk innén szép mennyiségű ruhát, most szedetünk [be]184 mindent, azért specifice nem mondhatom meg mennyiségét. Ha Győrből elvonulunk, Lukácsot elküldöm Pestre, ez igen deréké energikus ember, különösen a sereg felruházására alkalmatos, méltóztassál őtet azzal nagyban megbízni, egész montour comis siónál185 többet ér. Ottinger tegnap, a gazember, maga adta át egy Császár-huszárnak a proklamációt, és az a bolond mint régi ezeredesét respektálta s nem lőtte le.186 Perczelünk írt, levelében keserű. Lesz bajom e két emberrel, de Móricz eddig hozzám szeretetet és bizodalmát tanúsított, azért hiszem, hogy jót tehetek.187 182 Pregler Antónia. 183 Beck Vilma, vagy Wilhelmine Beck. Igen érdekes, noha nehezen ellenőrizhető emlékiratokat hagyott hátra. Beck Vilma: Egy hölgy emlékiratai az 1848-49-iki magyar szabadságharcból. Fordította Halász Sándor. Miskolc, 1901. a Sréterrel. 184 A levél itt ki van szakadva, de ez a kiegészítés tűnik értelemszerűnek. 185 Ruházati bizottmánynál. 186 Nem tudni, milyen kiáltványról van szó. Barta jegyzete szerint talán Ferenc József dec. 2-i, a trónralépést bejelentő nyilatkozatáról, de elképzelhető az is, hogy Windisch-Grätz dec. 13-i vagy 14-i kiáltványáról. Ez utóbbiakat közli Gyűjteménye 28-29. o. és Gelich II. 98-100. o. 187Perczel és Görgei viszonya 1848 októbere óta feszült volt, amikor Görgei egy, a képviselőházhoz intézett jelentésében tudadansággal vádolta Perczelt, Perczel pedig főbe akarta lövetni Görgeit. — Perczel egyébként ezen a napon Kossuthhoz intézett jelentésében is panaszkodott Görgeire. Közli KLÓM XIII. 892-893. o. 118