Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
Magyarhon polgáraihoz! A népek vérét és vagyonát szomjúzó, hazánkat dúló ellenség nem elégelvén meg azon károkat, melyeket igazságtalanul kezdett s folytatott háborúja a békés népre árasztott, egyszersmind nem bízván s nem is bízhatván álnok és gyalázatos ügyének saját erejével kivívhatásában, nem átallotta azon alacsony cselszövényhez folyamodni, hogy alattomban s erőltetve is szétküldözött felszólításai által írásban és nyomtatásban a népet egymás ellen és saját, szabadon választott képviselői által az ország- gyűlésen megállapított kormánya ellen izgassa. Oly tény ez, mellyel nyilván megmutatta, hogy a népet csak a maga balgatagsága által reméli s csak úgy is lehetne szolgaságba igázni; mert egyetértő s összetartó nemzetet, ha szabadságáért vív, legyőzni nem lehet. De nyilván bebizonyította e tette által az ellenség, hogy ő Magyarhonnak népét nem ismeri, midőn azt oly balgatagnak véli, hogy saját vesztére az ő álnok szavainak legkevesebb hitelt is adna. Édes méreg lappang az ellenség szavai alatt, polgártársak! mindent ígér ő, csakhogy rabigába hajtson benneteket, s midőn szolgáivá teendett, azután semminek tekinti az adott szó szentségét, és lábaival tapossa káröröm kacaj közt a népet, melyen épül pedig egyedül minden hatalmsa, s melynek segítsége nélkül ő semmi. így jár minden nép, mely oly balgatag, hogy a maga hóhérait saját vállain emelé ön nyaka fölébe. Nem folytonos hitszegés volt-e eddig is az ellenség minden tette, midőn szolgái voltatok? Hát még most, midőn szabadok vagytok, és azok lenni akartok, mit várhattok a szabadság esküdt ellenségeitől? Nem ezt bizonyítják-e minden régi és újabb történetek? Nem ezt bizonyítja-é azon tettével, hogy rólatok mint valami eladó portékáról szerződik, titeket, együttülő országgyűlésteket meg sem kérdezve, sőt, felőletek mint már eladott portékáról önkényesen rendelkezik, egyik kézből másba ád, mint a rabszolgát a rabszolgakereskedő. S hogy ezen, elvetemült zsarnok önkényt eláruló tettének, melyet menteni semmiképpen nem tud, legalább valamely, bár semmitérő színt adjon, azon vakmerő és maga a tett által meghazudtolt állítással mer élőtökbe kiállani, mintha a Magyarország gyűlése nem léteznék, s minden szégyen nélkül pártütőknek nevezi azon tiszteletre méltó férfiakat, kiket a becsületet igazabban ismerő nép bizodalmával megtisztelt, azért, mert a nép szabadságáért küzdtek és küzdenek, azon kormányt, melyet a ti szabadon választott országgyűlési képviselőitek a ti szabadságtok ótalmára rendeltek, s annak elnökét, Kossuth Lajost, ki ezen tisztébe az országgyűlés által hazaszeretetéért állíttatott. Éppen az esik nehezére az ellenségnek, hogy szabadok kívántok maradni, s hogy szabadságtoknak vannak őrállói, kik előtt ő rettegni kénytelen. Azon ellenben örülne, s éppen azt akarja, hogy új szabadságtokat ismét megsemmisítse, s titeket falkánként a ti meghódítástokra küldött szolgáinak felosszon martalékul, hogy azok475. Győr, 1848. december 24. Csány kiáltványterve^ete a magyar népbe^ 114
