Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi iratai

regei között történendő ütközetben, mint ausztriai seregek vezére, semlegesen viselje magát.

Ma reggel tehát a sereg indulandó volt, amidőn nagyobbszerű izgatások következtében több zászlóaljaknak parancsnokai előbb Móga vezér úrnál, majd azután nálunk is megjelentek s kijelentették, hogy tisztjeik, és többeknek nemzetőri legénységei is Magyarország határait átlépni vonakodnak. Ily helyhezetben lévén a még ezelőtt néhány nappal föllelkesült sereg, hazánk javára nézve célarányosabbnak tartottuk a továbbmenetelt fölfüggeszteni, annyival is inkább, mert Bécsből visszajött és általunk küldött követektől mai napon akként értesíttettünk, hogy a bécsi ország- gyűlésnek befolyásosabb tagjai, mind a mi országgyűlésünk azon határozatát, mely által seregünknek Bécs segítségérei sietés volt megparancsolva, mind a mi hasonér- telmű, hozzájok intézett fölszólításunkat meglehetősen hidegen fogadták. A bécsi nép pedig, bár utcái védelmére jól el van készülve, de azon esetben, ha Jellacic és Auersperg egyesülve egy pár állomásra Bécs felől eleinkbe jönnének, Bécs részéről a nyílt mezőni hátok mögötti megtámadásra kevés remény nyújtatott.

Bécs magát, mint mondják még több ideig tarthatja, és véleményünk szerént, ha seregeink erősödve, magokat egy kissé kipihenve föllelkesülnek és segítségünk kívántaim fog, állván a már általunk kifejtett okaink — az ausztriai benyomulási terv eszközlésbe lesz veendő.

Jelenleg tehát nem tehetünk mást, mint az Ausztriábani bérontással fölhagyni. Azonban kéntelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy hadseregünkre jelen szerkezetében a haza nehéz körülmények között nem számíthat. Okvetlen szükség az egész hadsereg reorganizációja. Magyar zászló, színek, jelek, csákórózsák tovább nem halaszthatók. Kérjük tehát a Bizottmányt, hogy ezeket szükséges mennyiségben mentül előbb küldje el, a háznak egy erős határozatával, mely szerént a tisztek általunk fölszólítandók lesznek, hogy a háznak végzéseinek okveteden engedelmeskedjenek, és mindaz, ki magát erre kötelezni nem akarja, szolgálatából elbocsájtassék.

Ezenfelül szükségesnek látjuk az itt megnevezendő tiszteket, úgy mint: Sándor- huszár kapitány Pölkenbergeta, Vécseyt és a Wasa-ezred adjutánsát, Lindnert527 a hadseregtől rögtön eltávolítani és szolgálatokból elbocsátani, a Honvédelmi Bizottmánynak egy határozatával, vagy ha lehet a hadügyminisztérium által, mint olyanokat, kik ez utóbbi időkben az országgyűlés végzése ellen nemcsak kikelni, de annak ellenére izgatni is elég vakmerők voltak.

a Ernst Poeltenberg századost, aki később honvédtábornokként küzdötte végig a szabadságharcot, s 1849. október 6-án Aradon végezték ki.

527 Ilyen nevű tisztről nem tudunk az ezredben. Az ezredtörténet szerint Leopold von Liebenberg hadnagyot bocsátották el ekkor az ezred állományából. 60. ÍR 302. o.

379