Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi iratai
nem talált, minő szerencsével fog jövőre kutatni, annak idejében szerencsém leend megírni. Ottinger vezérőrnagy úr Szederkényre kívánná alkalmaztatni az egyik ágyútelepet, miután itt már egy ágyútelepünk van, én is igen helyeslem annak fölállítását állásunknak bal pontjára, ha ebbe tisztelt Miniszter úr is beleegyez, Mohács lenne a legalkalmasabb vízi út, melyen az ágyútelephez juthatnánk. A fegyvereknek, lőszereknek átvétele itt, Kanizsán fog történni, honnéd az elosztás legalkalmasban eszközöltethetik, azért kérem, méltóztassék azokat ide rendelni. A századok számát illetőleg, valamint a fizetéseket illetőleg is, tisztelt Miniszter úr utasítását híven fogom követni. Fogalmazvány. MÓL Csány-ir. NIF 73. Nagykanizsa, 1848. július 20. Csány jelentése Kossuth Kajospénzügyminiszterhez Igen tisztelt Miniszter úr! Ma tértem vissza Ottinger vezérőrnagy úrral fáradságos utazásomból, innén Bati- náig, onnén Eszékre mentem, Jankovich László főispán úrral értekezendő, amott a szenttamási sikereden késérletet hallottam, emitt pedig következendőkről értesültem: Báró Jellacic fjolyó] hó 17-én Yukováron volt, az ott tanyázó János főherceg lovas és Dom Miguel gyalog osztályainak dsztjeivel tanácskozott, felszólítá őket, hogy a Vinkovcán létező végvidéki századokai egyesülve, segéljék nékie legyőzni Novicot, ki az ő nevének bitorlásával, mint báni biztos, egypár ezer lázadót öszve- csődített, most Tovarnik és Sid közt tanyázván, a közbátorságot vészélyezted [sic!], ugyanaz napon a vukovári illír és magyar pártot kibékétette, és f[olyó] hó 20-kára Vukovárba megyei közgyűlést hirdetett — ebből a dolgokat felszínesen bírálók a volt bánt követeléseben lehangoltabbnak, mások vándorlovag szerepre aljasuknak hirdetik, én pedig rövidlátásommal eljárásában tervének következetes folytatását szemlélem: ugyanis: miután a vukovári magyar pártnak sikerült Szerém megyébe az ő tekintélyét meggyöngíteni, miután Verőce megyében a követválasztás megakadályoz- hatása valószínűnek nem mutatkozott, lehetett-e okosabb módot Vukovárott tekintélye helyreállítására kigondolni, mint a tisztekkeli rendelkezés, és azoknak tisztelgése által bebizonyítani, hogy ő most is bán és tábornagy lévén, a manifesztumban kijelentett királyi akarat nem hiteles, lehetett-e az általa kitűzött gyűlésnek rendét jobban biztosítani? melyet a vukovári magyar párt, ha a katonákkali rendelkezését nem tapasztalá, teljes bizonyossággal megzavart volna, itt van kulcsa a kibékítésnek is, 116
