Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Bevezető

erre lemondott a biztosságról, de még el sem küldte erről szóló levelét, amikor Ottinger bejelentette: leteszi a parancsnokságot.

Csánynak nem volt könnyű dolga a továbbiakban sem. Az új főparancsnok Teleki Ádám ugyan közelebb vonta csapatait a Drávához, de amikor 1848 szeptember 4- én az uralkodó Jellacicot visszahelyezte báni méltóságába, elbizonytalanodott. Miután pedig a bán csapati előbb a Muraközbe, majd a Murán átkelve, a Dunántúlra nyomultak be, Teleki a harc nélküli visszavonulás mellett döntött. Csánynak nem kis erőfeszítésébe került, hogy a tiszteket meggyőzze a további ellenállás értelméről és törvényességéről. Teleki után István nádor, majd Móga János altábornagy vette át a főparancsnokságot, s szeptember 29-én az ő parancsnoksága alatt verte vissza Jellacic támadását.4

Pákozd után Csány először nem értett egyet a háromnapos fegyverszünettel, de aztán a katonák meggyőzték ennek indokoltságáról. Jellacic üldözése során értesült a bécsi forradalomról, s ettől kezdve álláspontja egyértelmű volt: a magyar hadseregnek érdeke és morális kötelessége Bécs felmentése. Álláspontját azonban nem sikerült érvényre juttatnia. Amikor pedig az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) a táborba küldte Pázmándy Dénest, a képviselőház elnökét, Csány egyike lett a táborban működő többi kormánybiztosnak, aki csupán egy szavazattal, de nem eldöntő súllyal vehetett részt a haditanácsokon. A harmadik határátlépés és az október 30-i schwechati vereség után Móga távozott a hadsereg éléről, s a feldunai hadsereg parancsnokságát Görgei Artúr vezérőrnagy kapta.

Görgetitek Csányval egyetlen komolyabb konfliktusa volt: a tábornok 1848 november elején szerette volna elérni, hogy a tiszti előléptetéseket századosig kizárólag reá bízzák, s Csány ragaszkodott ahhoz, hogy a felterjesztéseket, mint a polgári hatalom képviselője, ő is aláírja. Csány attól tartott, hogy ha a főtiszti kinevezéseket egyedül a fővezérre bízzák, a tisztikar jelentős része az illető személyéhez, nem pedig a kormányzathoz fog kötődni, s ezzel megteremtődhetnek a polgári hatalomtól független katonai hatalom, a katonai diktatúra alapjai. Görgei elfogadta Csány szempontjait, s az OHB is ilyen módon rendezte a kérdést.

Csány területi illetékessége Pozsony, Nyitra, Moson, Sopron, Komárom, Győr megyék területére terjedt ki, de bizonyos kérdésekben Fejér, Veszprém és Vas megyékkel is rendelkezhetett. Az ő feladata volt a helyi gabonakészletek elszállíttatásának, a pótlovazás, a hadseregfelszerelés ügyeinek intézése. Kossuth diplomáciai próbálkozások lebonyolításával is megbízta, s ő intézte a polgári hírszerzés ügyeit is. Másfél hónapos tevékenységének komoly szerepe volt abban, hogy a feldunai hadtest valódi hadsereggé kovácsolódott.

4Csány 1848 ápr—szept. közötti ténykedésére ld. Barta, 1952. 606-635. o.; Szőcs, 1990. és Szőcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban. Bp., 1972. 20-25. és 70-82. o.; Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán. Kaposvár, 1972.

9