A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Urbán Aladár: Deák Ferenc a Batthyány-kormányban

gyár legyen, — a másik az, hogy miként lesz ez részletekben eszközölhető, mihez nyíltan megvallom, nem értek. Ezen két előttem tisztában álló dolognál fogva azt óhajtanám kimondani: hogy a nemzet követeli, hogy a magyar hadsereg, minél előbb lehet, magyar lábra állíttassák; miképp lehet és mikor engedik a körülmények ezen követelésnek teljesítését, a ministerre bízza, ő teljesítse ezt minél előbb, ki az országnak felelni fog. Ha többet teszünk, bajba keveredünk s ellentmondásba jövünk, mert oly dologba szólunk, melyhez nem értünk, s nem vezet célra, s nem egyez meg a felelős ministerium fogalmával.”91 Deák nyilatkozatának érdekessége az, hogy a kormánynak nem volt közös álláspontja a hadügyi törvényjavaslatról, sőt azt miniszter- tanácsi ülésen nem is vitatták.92 Deák tehát a maga véleményét fejtette ki, amely egyszerre támogatta a magyar hadsereg megteremtését, s azt az elvet, hogy annak mikori és mikénti megvalósítását a hadügyminiszterre kell bízni, mind annak szakismerete, mind pedig miniszteri felelőssége miatt.93

Deák a hadügyi törvényjavaslat általános vitájában többet nem szólt. Mikor azonban augusztus 21-én a Szenttamás elleni újabb támadás kudarca miatt Perczel Mór árulással vádolta a hadsereg vezetését, Deák is felszólalt. Erre akkor került sor, amikor az elhangzottak miatt előbb Mészáros Lázár jelentette ki, hogy vagy reá is kiterjesztik a vádat, vagy elmarasztalják azt, aki az árulást emlegette. Ezt követően a miniszterelnök nyilatkozott úgy, hogy azonosítja magát a hadügyiminiszterrel és kijelentette: vagy elégtételt adnak a hadseregnek, vagy bizalmadanságot nyilvánítanak a kormánnyal szemben. A nagy többség ekkor megszavazta a bizalmat, de az a kérdés függőben maradt, hogy a Kossuth által még a szavazás előtt tett javaslat értelmében küldjön-e ki a ház bizottmányt, hogy Perczel azelőtt ismertesse bizonyítékait. A szavazás után ezzel Perczel sem értett egyet, s több hozzászóló között Batthyány is úgy nyilatkozott, hogy az információkat a kormánnyal kell közölni. Ekkor Deák elemezte a kérdést a maga szorosan záró logikájával. Álláspontja szerint Perczel vádjainak elhangzása után három megoldás kínálkozott: vagy helyeselni, vagy elmarasztalni az elhangzottakat, — vagy felfüggeszteni az ítéletet és vizsgálatot rendelni. Most azonban, hogy az általánosságban elhangzott vádat a ház helytelenítette, egyetlen kérdés maradt: küldjenek-e ki bizottmányt, hogy előtte Perczel igazolhassa vádjait. Normális körülmények között — folytatta Deák — akár a polgári, akár a katonai igazgatás köré91 Közlöny 1848. aug. 18.; Deák beszédei II. köt. 300-301. p. (Nem világos, hogy Széchenyi aug. 16-i naplóbejegyzése, miszerint „Deák puha, mint a kelt tészta” - mire vonatkozik. Feltehetően a miniszteri konferenciára.)

92 Ld. Kossuth és Batthyány levélváltását; KLÖM XII. köt. 725-726. p.; Batthyány iratai. 1007. sz.

93 Deák nyilatkozatára aug. 18-án Teleki László azt mondta, hogy azt el lehetne fogadni, ha „vitatkozások nem előzték volna meg a tárgyat”, de most már világos, hogy ha az elvet kimondva a végrehajtást a hadügyminiszterre bízzák, azzal Mészáros javaslata részleteinek megvalósítására adnának felhatalmazást; Közlöny 1848. aug. 18.

83