A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Urbán Aladár: Deák Ferenc a Batthyány-kormányban
mert egyszer nyakunkra fordulhat” — figyelmeztette képviselőtársait Deák. Utalt arra, hogy elkövetkezhet az idő, amikor a minisztérium törvényt dolgoz ki a munícipiu- mok (értelemszerűen a megyék) autonómiáját illetően, vagy kívánatos lesz a büntetőtörvénykönyv azon részeinek az elővétele, melyek a feladatukat nem teljesítő tisztviselők szándékosan elkövetett, vagy hanyagságból eredő vétségével vagy törvényszegésével foglalkoznak.69 Majd így foglalta össze a teendőket: ,,A jelen kérdésnél alig lehet egyebet tenni, mint a háznak meg kell semmisíteni ami törvénytelenül történt, a ministeriumnak pedig kötelessége felügyelni, hogy a választás történjék törvényesen”. A ház ezt követően folytatta még egy ideig a vitát, amelynek során Nyáryt alig engedték szóhoz, majd a képviselők nagy többsége egyetértett Deákkal, hogy a választásokat megsemmisítik, de nem keresnek felelősöket.70 Július 10-án délelőtt megválasztották a képviselőház elnökének Pázmándy Dé- nest, aki a délutáni ülésen bejelentette, hogy másnap Kossuth „indítványt teend a haza védelme iránt”. Egyben hozzátette, hogy ezt követően kerül sor a trónbeszédre adandó válaszra, a felirati vitára. Ez a bejelentés a formálódó ellenzéket, mindenekelőtt Nyáryt és Madarász Józsefet ellentmondásra késztette, akik a legkülönbözőbb érveket sorakoztatták fel amellett, hogy a felirati javaslatot kell a kormány előterjesztése előtt megvitatni. Ugyanakkor Ghyczy Kálmán, Eötvös József, Bezerédj István és több képviselő is Pázmándy előterjesztését támogatta. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kiprovokált vita az ellenzék erőpróbája, hogy a képviselőházra rákényszerítse akaratát. Az érvekből kifogyva az ismét szóhoz jutott Madarász József az 1848. évi országgyűlés egyik legszerencsétlenebb kormányellenes nyilatkozatára ragadtatta magát, amikor kijelentette, hogy látva a haza veszélyét, szívesen ajánl meg katonát és pénzt, de nem azért, hogy azt „Európa felkelt szabadsága leküzdésére” fordítsák, vagy hogy a katonák felett rendelkezők kezén a szabadság elvesszen. Majd így folytatta: „Nem ajánlom meg semmi áron, ha — mint bizonyosan tudjuk — az ármány kezeli a hazának a múlt országgyűlés óta néhol rábízott képviseletét”. Közvetlenül ezután még Nyáry kísérletet tett, hogy az elkészítendő feliratot, mint Európa és a nemzet előtti nyilatkozatot tekintse, és kijelentette: tudják, hogy a haza veszélyben, azt is tudják a minisztérium előzetes közlése alapján, hogy 200 ezer újonc és 40 millió forint megajánlását fogják kérni. Amit ő javasol, az azonban fontosabb: tegyen először a nemzet nyilatkozatot, mely méltó hozzá „s legyen méltó azon helyzethez, melyet Európa előtt elfoglalni akar”. 69 Deáknak ez a kitétele, hogy az 1841-43. évi kodifikációs munkálatokból egy meghatározott részt kell elővenni, utalás arra, hogy Szalay I.ászló frankfurti küldetése miatt nem kívánja a büntetőtörvénykönyvet az országgyűlés elé terjeszteni. 70 A vitára ld. a Közlöny 1848. júl. 11-i számát. (A felelősségre vonás mellett 30 képviselő nyilatkozott. Ez a kormány ellenzékének első számszerű jelentkezése.) Deák hozzászólását ld. Deák beszédei II. köt. 249-250. p. 71
