A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás
lércsaládoknak vagy a dohánykertészeknek legalább a házát akkor sem lehetett visz- szavenni, ha azok kétségtelenül majorsági birtokon épültek, és ha külső tartozékaik bérlete le is járt. Ugyancsak lehetőleg szélesre, tulajdonképpen az áprilisi törvény szelleméből nem következően szélesre igyekezett nyitni az önmegváltás lehetőségét a vitás vagy rendezeden jogállású földek és földesúri haszonvételek esetén. Fontos, gyakorlati következményekkel járó jogelvet vezetett be, amikor előírta, hogy a vitatott földek esetén a földesúrnak kell bizonyítania a terület majorsági jellegét. Nyilván az 1840-es, az önkéntes örökváltságot engedélyező törvény viszonylagos sikertelenségéből is okulva, az önmegváltás esetében szabályozta a részletfizetés módozatait is. Deák húsz éves részletfizetési lehetőséget kívánt biztosítani a pénzszűkében levő parasztoknak, a központi bizottmány ennek leszállítását javasolta tíz évre. A törvényjavaslat egészén kimutatható, hogy szerzője két, egymással lépten-nyomon ütköző szempontot igyekezett érvényesíteni: az egyik a magántulajdon szentsége (jelen esetben ez a földesúr allodiális birtokával való szabad rendelkezés biztosítását jelentett), a másik pedig a társadalmi béke megőrzése volt. Ez utóbbi megkövetelte, hogy az agrár társadalom lehető legnagyobb része nyerjen valamit a jobbágyfelszabadítással. Ez a törekvés egyúttal azt a távlati társadalompolitikai célt is szolgálta, hogy széles rétegeket tegyen tulajdonossá, azaz a polgári társadalom bázisává. Magából a törvénytervezetből nem olvasható ki, mennyiben volt ez tudatos szándék; a kistulajdonosi réteg erősítésére irányuló törekvést kimutathatjuk egyes 1848-as tervezetekben vagy politikusi megnyilatkozásokban. A népképviseleti országgyűlés előtt megfordultak pl. telepítési törvényjavaslatok. A birtokos nemesség kármentesítését egyik elképzelés szerint a kincstári birtokok eladásából befolyó pénz fedezte volna: az ezt kimondó törvénytervezetbe is bekerült, hogy a kamarai birtokokat „lehető legkisebb részletekben” kell eladni.49 A. törvényjavaslat az? országgyűlés előtt Szeptember 13-án, amikor a képviselőház napirendjén az erdélyi törvénycikkek szerepeltek, Perczel Mór napirend előtti felszólalásában sürgette a szőlődézsma s általában az úrbéri viszonyok maradványainak felszámolását. Kijelentette, hogy nemcsak az anyagi erők (pénz és hadsereg) előteremtése által kell a nemzet megmentéséről gondoskodni, hanem a nép támogatását is biztosítani kell. Elmondta, hogy éppen aznap érkezett meg a Jellacic által leginkább fenyegetett vidékről, Baranyából 12 helység küldöttsége, akik a szőlődézsma behajtása ellen protestáló kérvénnyel akarnak a Ház elé járulni. A „hazának jelen veszélyes pillanataiban” feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a társadalmi feszültségek megszüntetésére a törvényhozás min49 Beér-Csizmadia i. m. 646. p. 41
