A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból
útjára önkényt visszatérnek, akár általánosan, akár egyes eseteknek, - a bűntettek egyes nemeinek, vagy egyes személyeknek kivételével — előre bocsánatot hirdetni. Hatalmában álland egyes személyeknek is föltételesen bocsánatot ígérni. 14. §. A rögtönítélő bíróság eljárására nézve határoztatik: a) A letartóztatott vádlott lehető legrövidebb idő alatt a bíróság elébe állíttassék. Minden e részbeni halasztásért szigorú feleletre vonandók azok, kik a halasztást okozták. b) A vádlottnak ha maga védőt nem nevezett, vagy ha az általa jelölt védő, bármi okból, 6 óra alatt elő nem állíttathatik, a bíróság tartozik védőt nevezni. c) A bíróság azonnal teljes számban összeül, s annak minden tagja az eljárás kezdete előtt következő esküt fog letenni: „Esküszöm az élő Istenre, hogy félretéve minden kedvezést, félelmet, gyűlölsé- get, bármi személyes tekintetet, egyedül a vizsgálatból kifejlő és itt előadandó okok és erősségek nyomán, saját belső meggyőződésem szerint, a törvényes formák szigorú megtartásával szabadon és igazán ítélek.” — Ezen esküt, ha ugyanazon bírósági tagok egymás után több egyes esetek felett bíráskodnak, minden új eljárásnál ismételni nem szükséges. d) Az eljárás megkezdésénél mindenekelőtt e jelen törvény lesz nyilván felolvasandó. Ezután a vádlott az egész bíróság jelenlétében haladék nélkül kihallgattatik, önkénytes vallomása pontosan feljegyeztetik, és előtte felolvastatván, a bíróságnak minden tagja által aláíratik. e) A vádlottat sem kínzás, sem fenyegetés vagy ígéret által nem szabad vallomásra kényszeríteni. f) A tanúk, éspedig elsőbben a közvádlóé, azután a vádlotté, mindenkor az összes bíróság előtt, a vádlottal szemben, a közvádlónak és a vádlott védőinek jelenlétében, körülményesen kihallgatandók. Mind a közvádló, mind a vádlott és annak védője, mind a bíróságnak tagjai tehetnek a tanúknak kérdéseket. A tanúknak előadása és a kérdésekre adott minden felelete azonnal feljegyeztetik, s haladék nélkül felolvastatván, a bíróság tagjai által aláíratik. g) A tanúk kihallgatása után kívánhat a közvádló bővebb vizsgálatot is, mely miatt az eljárást fel lehet függeszteni, de az ily felfüggesztés 12 óránál hosszabb nem lehet. h) Ha ellenben a vádlott kívánja az eljárás felfüggesztését azért, hogy ellenpróbáit megszerezhesse, a bíróság szótöbbséggel fogja meghatározni azon időt, melyre az eljárás felfüggesztetik, figyelmezve különösen arra, hogy az időnek rövidsége a próbák megszerzését lehetedenné ne tegye. Ily esetben köteles a bíróság mindent elkövetni, hogy a vádlottnak ártadanságát netalán bebizonyítható ellenpróbák megszereztethessenek. i) Ha azonban a vádlott a vádbeli tetten éretett, vagy ha az ellene felhozott és általa meg nem gyengített bizonyítványok oly erősek és nyilvánosak, hogy a vádnak 288