A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

országgali kapocs gyöngítésére célozna, mint fejedelmi esküjével is ellenkezőt, hatá­rozottan rosszall. Ezen törvényes és méltányos válasznak elég ereje lett volna megfékezni a kicsa­pongókat, ha nemsokára ezután, martius 23-kán, mintegy ama válasz ellentételében, báró Jellacié József horvátországi bánnak ki nem neveztetett volna, ki még mint az első báni ezred ezredese az egész ezredet illyrisálta, és a magyarok ellen írt gúnyda­lokkal gazdagítá az illyr irodalmat, mely kinevezéssel — ha sejtelmim nem csalnak — a bécsi absolutismus emberei végvonaglásaik között kinyújtván utolsó legmérgesebb fullánkját, a magyar szabadság megdöntésére céloztak. A ministerium e báni kinevezésben, mely mint említém, alakulása előtt történt, a rend és béke helyreállításának legkisebb biztosítékát sem láthatván, fájdalommal azonban tapasztalta, hogy ezt többé meg nem semmisítheti, és így, nehogy mulasztá­sa által azon kifogásnak adjon alkalmat, mintha személyes antipathiának feláldozta volna az ország nyugalmát, még április első napjaiban Őfenségét, az ország nádorát arra kérte meg, hogy a bánt, mint Magyarország zászlósát Pozsonyba hívná meg, hol a kapcsolt részek kívánatai, és jövendő igazgatása iránt a ministeriummal bővebben tanácskozhatik. A bán nem jelent meg azon ürügy alatt, hogy addig, míg hivatalába be nem iktattatik, az országgyűlésen helyét nem foglalhatja el, és míg a tartományi gyűlésből bővebb utasítást nem nyerend, a ministeriummal nem tanácskozhatik. Bécsből tehát egyenesen Zágrábba indulván, oda április 18-kán érkezett, és érkezése után első nap, április 19-kén Zágráb megye első alispánjához intézett levele által a turopolyaiakat maga eleibe állíttatta, és a rögtönítélő bíróságot azok ellen hirdette ki, kik akármi módon a király, haza és nemzetiség pártolói ellen lázítani merészelnének. Ez volt a bánnak első hivatalos föllépése, ki Gaj által környezve, az alkotmányos horvátok, mint állítólag a nemzetiség ellenségei ellen fellépett, és így az illyr párt élé­re állott. A ministerium ügyének igazságában bízván, és a magyar és horvát országok közti százados testvéri kapocs tekintetéből, a kölcsönös capacitatio útját még egyszer megkísérteni akarván, a bánnak április 25-kén hivatalosan tudtára adta, hogy mivel erős szándoka és törekvése mindenben, mit a törvény, méltányosság és igazság meg­enged, oda munkálódni, hogy a kölcsönös bizodalom Magyar- és Horvátország kö­zött erősödjék, a bán kölcsönös értekezés és tanácskozás végett majus 10-kéig Pes­ten jelenjen meg. A bán e felszólításnak nem engedett, sőt az arra adott feleletében azt nyilatkoztatta, hogy Magyarország nádorát, mint királyi helytartót el nem ismer­heti, nem ismer magyar ministeriumot, nem az arról szóló törvényt, mely előtte ér­vénytelen; egyúttal a horvát- és tótországokbeli minden törvényhatóságokhoz oly értelmű körlevelet bocsátott széjjel, miszerint a Magyarország és kapcsolt részek közt századok óta fennálló alkotmányszerű viszonyt megváltozottnak nyilvánítván, megparancsolá, hogy kívüle senki mástól sem parancsot elfogadni, sem annak enge­delmeskedni, sem senkinek hivatalos jelentést tenni ne merészeljenek. Időközben a Pestről Horvátországba küldött, a magyarok testvéri érzelmeit élőszóval is tolmá­274

Next

/
Thumbnails
Contents