A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból
letet, mert ha elméletben fel is merülhet a diktálás lehetősége, erre a gyakorlatban aligha kerülhetett sor.14 Both érvei közt szerepelt, hogy az igazságügyi minisztériumban szép számmal dolgoztak írnokok, akiknek Deák adott esetben diktálhatott volna — igen ám, de egyikük sem a kodifíkációs osztályon tevékenykedett, mert itt a legalacsonyabb rangú beosztott éppen Békey segédfogalmazó volt.15 Both másik érve Békey szerzősége mellett az volt, hogy a rendelet fogalmazványa a Békey-családtól került vissza az igazságügyi minisztérium levéltárába — miért vitte volna tehát magával annak idején a fogalmazó, ha nem az ő munkája? Nos, Deák Ferenccel kapcsolatban más alkalommal is előfordult, hogy alapvető munkájának fogalmazványát másvalaki készítette el, és hosszú évtizedekig más is őrizte! Deák politikai pályakezdetétől, 1832-től fogva szívesebben diktálta, semmint maga vetette papírra saját, hivatalos jelentéseit. (Az 1830-as évek elején már ügyészi véleményeit is alacsonyabb rangú megyei tisztviselőkkel íratta le.) Zala megyének az országos rendszeres munkálatokra tett, döntően Deák Ferenc által kidolgozott észrevételei sem Deák kézírásában maradtak fenn, és Deák 1833/36-os, valamint 1839/40-es országgyűlési időszaki és záró követjelentéseit is kivétel nélkül Zala megye írnokai vetették papírra.16 Háry József nyugalmazott törvényszéki bíró — egykor Deák országgyűlési írnoka — 1884-ben küldte meg Zala megyének Deák 1840-es követjelentésének eredeti fogalmazványát. Háry kísérőlevelének tanúsága szerint Deák az országgyűlés végeztével Kehidára kérette az írnokot, hogy lediktálja neki a követjelentést. „Deák Ferenc fejből, minden legkisebb okirat, jegyzék, vagy bármiféle adat megtekintése nélkül — csupa emlékezet után — mondotta toll alá ezen követjelentést” — írta Háry József.17 Az írnok által lejegyzett, és Deák által helyenként saját kezűleg javított fogalmazvány ma is rendelkezésünkre áll, és bizonyítja, hogy Deák munkamódszerére éppenséggel jellemző volt a hivatalos iratok lediktálása. (Ismeretes, hogy a későbbi demokrata köröket betiltó, 1868. március 3-án kiadott belügyminiszteri rendelet jelentős részét is Deák mondta tollba, ráadásul nem kisebb személyiségnek, mint Horváth Boldizsár.)18 Mindezek fényében egyáltalán nem zárható ki, sőt éppenséggel indokolható, hogy az esküdtszékek felállításának javaslatát már 1843-ban megfogalmazó Deák 14 Both Ödön 22-24. p. 15 MOL H 67. 1848. 5. kútfő 3. tétel. Kimutatás az Igazságügyi Minisztérium osztályainak hatásköréről, személyi állományáról és a fizetésekről. 16Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. (Sajtó alá rendezte Molnár András) Zalaegerszeg, 1995. 16. p., Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek. In: Századok 1995. 2. sz. 387. p. Deák országgyűlési követjelentéseinek eredeti tisztázatai: Zala Megyei Levéltár (ZML) Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1833/1836 és 1839/1840. 17ZML Országgyűlési iratok 1839/1840. Az 1840-es záró követjelentés eredeti fogalmazványa, mellette Háry József Budapesten, 1884. dec. 29-én kelt kísérőlevele. 18Kónyi Manó 5. köt. 347-351. p. 225
