A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Hermann Róbert: Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig
Nem tudjuk, hogy Szemere és Deák találkoztak-e; az iratokban ennek nincs nyoma, ahogy annak sem, hogy más politikusok megkeresték volna őt. Sajnos, azt sem tudjuk, hogy Kossuthtal miről beszéltek 1849 júniusában. Sinkay visszaemlékezése alapján feltételezhető, hogy Deák a készülő orosz intervencióról szóló hírek miatt nem is akart visszatérni a politikai életbe. Nem tudni, hogy olvasta-e a Respublica cikkét; ha igen, ebből nyilvánvalóvá válhatott számára, hogy csak képviselőként számítanak reá; ahogy azt is érzékelhette, hogy sokan a Kossuthtal szembeni párt vezérletét szánják neki. Bizonyára érzékelte a Kossuth és Szemere közötti nézetkülönbséget is. Ezek a tényezők mind arra sarkallhatták, hogy ne akarjon részt venni a július elején összeülő parlament munkájában, hanem inkább térjen vissza Kehidára. Nem tudjuk, hogy pontosan mikor távozott (a Respublica cikke szerint június 18- án még a fővárosban kellett lennie), de tény, hogy Deákot nem hívták meg arra a konferenciára, amelyet az úrbéres maradványok eltörléséről szóló törvényjavaslat kapcsán, Szemere elnökletével 1849 június második felében Pesten tartottak. A meghívottak listáját Vukovics Sebő igazságügyminiszter Szemerével egyeztette, de Deák neve egyiküknek sem jutott eszébe. (Igaz, a korábban ez ügyben törvényjavaslatot benyújtó Madarász László, Omaszta Zsigmond és Nyáry Pál meghívására sem került sor).73 A Deák esedeges visszatérésére vonatkozó utolsó hír 1849. július 26-áról származik, amikor Stuller Ferenc, Kossuth egyik titkára arról értesítette a kormányzót, hogy „Zala vármegyének egész tisztviselősége jő Szeged felé, Deák is itt lesz ma vagy holnap”.74 Szeged felé azonban nem Zala megye egész tisztviselősége és Deák közeledett. Valaki más. Haynau. A. szabadságharc után Deák ténykedéséről az 1849 júniusa utáni napokban semmit sem tudunk. Életrajzírója szerint egy ideig ő is bujdosott, így 1849 őszén néhány hétig Vas Gerebennek, a Nép Barátja egykori szerkesztőjének kíséretében Felsőnyéken, Komáromy István pap házában tartózkodott.75 A kortársak között felvetődött a kérdés, vajon Deákot miért nem ítélték el? A magyarázatot — meglehetősen nyakatekert módon — Törzs Kálmán adta meg. „Deák Ferenczet nem bántották, még csak kihallgatásra se idézték. Miért nem? nem szolgált 73 Vukovics 122-125. p. 74 Közli Kossuth Lajos összes munkái. XV. k. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. S. a. r. Barta István. Bp., 1955. 783. p. A hírből annyi volt igaz, hogy Cserfán Sándor zalai kormánybiztos és jónéhány zalai tisztviselő valóban Szegedre ment. 7SFerenczi II. 221. p. 217
