A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Hermann Róbert: Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig
Április 7-én az a hír terjedt el a fővárosban, hogy „az ittmaradott követek és nagy urak közöl már sokan elutaztak, mások passusokat [útleveleket] váltottak, hogy a magyar seregnek netaláni benyomulása esetében rögtön menekülhessenek, példának okáért Pázmándy, Deák, báró Nyáryak, Babarczy sat.”59 Április 20-án Asbóth Lajos ezredes, a 12. hadosztály parancsnoka egy kis cédulát továbbított Aulich Lajos vezérőrnagyhoz, a II. hadtest parancsnokához.60 A cédulát öccse, Asbóth János írta Pestről, s a Pesten terjengő híreket tartalmazott: „Weiden Esztergomban - Jósika — új pénz - rosszul hatott. Deák Ferenc zár alá vett javai felszabadíttattak.61 A magyar ügyekben az osztrák kormány részéről egy kiegyenlítési kísérlet valószínű, és Stadionnak gyengélkedése ezzel összeköttetésben látszik lenni. Ha nem sikerül, inkább az orosz intervenciótól, mint az olasz seregtől lehet tartani”. A cédula nem annyira a Deákkal kapcsolatos, egyébiránt pontatlan hír miatt érdekes. Sokkal inkább azért, mert a két egymást követő hír, azaz Deák javainak felszabadítása a zár alól, valamint az osztrák kiegyenlítési kísérlet mintegy összefüggésben látszhatott lenni. Azaz, a fővárosi közvélemény egy része úgy ítélte meg, hogy a tavaszi hadjárat magyar sikerei után az udvar csak a kiegyenlítési vagy az orosz intervenció között választhat, s ha az előbbit választja, ehhez Deáknak is vissza kell térnie a magyar politikai életbe. Hozzáteendő, hogy a fővárosban ekkor még nem tudtak a magyar országgyűlés április 14-i, a függetlenséget kimondó és a Habsburg-Lotharin- giai-uralkodóházat detronizáló határozatáról. Sajnálatos módon nem ismerjük Deák egykorú véleményét sem a március 4-i olmützi alkotmányról, sem az április 14-i függedenségi és trónfosztási határozatról. Azonban aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy Deák véleménye nemigen térhetett el attól, amit az 1860-as években egy osztrák államférfinak mondott, aki felemlegette az április 14-i nyilatkozatot. „Sajnos esemény, egyaránt helytelen lépés politikai és jogi tekintetben. De egy kétoldalú szerződést, még ha kevésbé fontos is az, mint a pragmatica sancüó, azon okból, mert a másik rész megsértette, egyik fél sincs jogosítva felbontottnak tekinteni. Követelni kell, hogy tartsa meg a másik fél is”. S emlé59Mátray 140. p. 60 Asbóth jelentését Aulich 1849. ápr. 20-án küldte meg Görgeinek, Görgei pedig ápr. 24-én továbbította Kossuthnak. MOL H 147. Vegyes iratok. 11. doboz. 534-536. f.; Hadtörténelmi Levéltár. Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai. 22/633., ad 22/633., 23/544. OLIB-iktatószáma 1849:6323. 611849. ápr. 16-án Zala megye egyik szolgabírája megjelent Kehidán, hogy Deák Ferenc javait - Fiath Ferenc császári biztos rendeletére — összeírja és zár alá vegye. Miután azonban bebizonyosodott, hogy a Deák család birtokai közösek (Ferenc birtokrészei sem voltak elkülönítve nővéreitől), a képviselő birtokait nem tudták zár alá venni. Vö. Molnár András: Deák Ferenc birtokai. In: Kapiller Imre szerk.: Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 34.) Zalaegerszeg, 1993. 48. p. 212
