A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban
szabályozására. Deák szerint „a börtönök ily állapotja, kivált a% ország fővárosában, undorral ,r borzpdállyal tölti el a jobb ember kebelét. E%en állapotot továbbra is eltűrni súlyos, vétkes hanyagság volna, igazság, méltányosság és emberiesség ellen, gúny volna a civilizációnak. ” A fogházjavító mozgalom fő mondanivalóját egyeden mondatba sűrítő sommázat bevezetésként szolgál a rendelet tartalmi kibontásához. Deák irányt mutat a fogházjavítás irányában, kijelöli a börtönrendszer megjobbításához vezető út cövekeit. Elutasítja a Bihar vármegye által javasolt megoldást: a börtön felváltását más totális intézménnyel (ami már csak azért is aktuálissá lett, mert a hadügyminisztérium elutasította az igazságügyér indítványát a katonai erősség igénybevételéről.)104 Deák nem a katonai erősség, zárda felé megy, hanem kőépület bérlése iránt tesz javaslatot, mely nyilván egy újszerűbb megoldást, humánusabb kezelést tett volna lehetővé. „Oda utasítom tehát a város közönségét, hogy addig is, míg a börtönök állapotja az egész országfan célszerűen rendezgetik, gondoskodjék börtönei jelen állapotának javításáról, s ha egyébként rögtön nem lehetne a dolgon segíteni, keressenek módot abban, hogy valamely köz- mS> magánépületet béreltessenek ki, melyet börtön építéséig hasonló célra fordíthasson. ” A büntető eljárás reformja kapcsán oly sokat hangoztatott elkülönítés következetes véghezvitelét várja el a várostól. Mint rendelte: „Ügyeljenek különösen arra, hogy számos egyént a börtönbe össze ne zárjanak, mert az egészségnek és erkölcsnek egyaránt ártalmas. Ne felejtsék, hogy a vádlott ítélet előtt még bűnösnek sem mondathatik, s annak irányában igazságtalanságot követ el a közállam, ha személyének letartóztatásán kívül neki szenvedéseket is okoz miket a letartóztatás biztonsága múlhatatlanul meg nem kíván. Ne felejtsék, hogy a bűnös ellen kimondott ítélet is fokozottan súlyos, ha a büntetésül kiszabott időt rossz és egészségtelen börtönökben kénytelen eltölteni, a bírónak kimondott ítéletét pedig magában a végrehajtásban meg is súlyosítani igazságtalanság kegyetlenség. ” A differenciált intézed hálózat kialakításának előjele a kihágásokért letartóztatottak külön intézetbe történő elhelyezésének igénye. ,gl kisebb rendőri kihágásokért letartóztatott egyéneket csak néhány órára is oly börtönbe zárni, minő a Pest városi börtönök nagyobb része, gyakran súlyosabb büntetés, mint amit a legszigorúbb ítélet mellett is vonhatna maga után az elkövetett kihágás; gondoskodjék tehát a város ezek számára is célszerű elzárást helyekről. ” A modern büntetés-végrehajtás eszméjének felkarolása bizonyosodik be azon rendelkezésből, amelyik a rendi börtönök legfontosabb tételét támadja. Az új felfogás szerint a szabadságvesztés büntetésnek nem célja az elítélt testi sanyargatása. A büntetés lényege a szabadság megvonása, s nem a szenvedések okozása. Ebből fakad azután az a követelmény, hogy a rabok, letartóztatottak elhelyezése legyen emberi és egészséges, a hatóságok ügyeljenek az őrizetben tartottak jó egészségügyi állapotára, legyen rendszeres egészségügyi ellenőrzés. „Tétessék továbbá haladék nélkül rendelkezés, hogy a rabok időnként elegendő őrizet mellett tiszta és egészséges levegőre bocsáttassanak, és ha a város őreinek eddigi száma e célra nem elégséges, szaporíttassák azokat, s legen szoros ügyelet ar1041848. június 4. A hadügyminisztériumtól. MOL II 69. 1. kútfő 125. tétel. 182
