A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban

létén ostromállapot kihirdetését követelve, a törvényjavaslat azonnali tárgyalását kérve.74 Deák válaszában csillapítani igyekezett a házat, s figyelmeztette Hadzsicsot annak veszélyére, ha ok nélkül rémíti a képviselőket. Ezután alkotmányos felfogásához méltón vette bonckés alá az indítványt. Mint mondta: a kormány mindent megtett az ügyben, minden olyan intézkedést meghozott, „melyeket eddig constitutionalis körben felhasználni szükségesnek látott, nemcsak, hanem amelyeket felhasználni joga volt”. Ennek megfelelően kormánybiztosokat küldött ki, rögtönítélő bíróságokat bízott meg, s azok eljárási lehetőségét biztosította. Nem látja azonban célravezetőnek, ha az ország egyes területeit a többitől megkülönböztetve ostromállapotba helyeznék, s még azt is vitatja, hogy a ház ezt a lépést egyáltalán megtehetné: szerinte a ház csak a kormányt hatalmazhatja fel ennek realizálására. De Deák joghoz való ragaszkodását jelzi, hogy bár a javaslattal nem értett egyet, miután benyújtották, mégis indítványozta szabály szerinti napirendre tűzését és tárgyalását.75

Az ostromállapotot pártolók erre újabb indítvánnyal rukkoltak elő. Nyáry Pál immáron az egész ország területére kiterjedő felhatalmazási törvényt kívánt alkottatni, mely a kormányt feljogosítja saját hatáskörében akár az alkotmányos törvényeket is felfüggeszteni felelőssége mellett veszélyes esetben.76 Deák válaszában nem titkolta, mennyire idegenkedik a különleges, jogot kikerülő megoldásoktól. „... a minisztériumnak, ha általános vagy speciális törvény által meghatalmazva nincsen, az eddigi formákhoz nem illő, az eddigi törvényekkel ellenkező módon az egyes polgároknak a szabadságát korlátolni és oly tetteiket büntetni, melyeket a törvény bűntetteknek nem ismer, nem szabad. Nem szabad a formákat megszegni, hacsak a törvény nem ad rá hatalmat. Tehát ezen szempontból és ezen alapon formákat megszabni és törvényeket alkotni a háznak köréhez tartozik. Tin úgy értettem Nyáty Pál előadását, hogy erről szállott, nem pedig arról, hogy dictatori hatalmat adjon valakinek, amitől Isten mentsen bennünket és az egész hazát. ’77 Plasztikus megfogalmazása a nullum crimen sine lege elvének, mely a polgári büntetőjog klasszikus princípuma volt, de melynek elfogadtatása éppen a polgári átalakulás feladata volt. De emellett azért sem szívesen terjesztene elő ilyen javaslatot, mert, mint mondta: „azt hiszem, hogy Temes, Torontói, Bács megyékben több szükség volna most ágyúra és katonára, mint akasztófára. Tehet, hogy némely intézkedések szükségesek volnának ottan, r használnának is; de mindeddig tartózkolés. (Szerkesztette Beér János) Budapest, 1954. A képviselőház iratai (a továbbiakban Khir.) 7. sz. 705. p.

74 A képviselőház 1848. július 24-én tartott, 18. ülése. A képviselőház jegyzőkönyvei (a továbbiakban KHjkv.) 158. sz. Beér 166. p.

75Kónyi 2. köt. 96. p.

76Kónyi 2. köt. 96-97. p.

77Kónyi 2. köt. 98. p.

177