A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Balogh Elemér: Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja

után ítélték el őket, lényegében kártérítési kötelezettséget állapítva meg. Az ítéletle­vélből egy meglehetős alapossággal lefolytatott eljárás képe bontakozik ki, az ítélet indoklása meggyőző, Deák mégis úgy intézkedett, hogy „a kérdéses periratokat, a dolognak épségben tartása mellett” hozzá terjesszék fel.45 Hogy mire volt Deáknak ideje...? Deák 1848. augusztus 1-jén átiratot intézett Pest megyéhez. Az Úri helységben lakó Bori Gergely panaszolta az igazságügyi miniszternek, hogy ő a helybeli törvény­bíró, jegyző és több tizedesek által „személyes bántalmakkal illettetett, s kéri sérel­mének megvizsgálását és a bűnösök megbüntetését”. Deák átiratában utasította a vármegyét, hogy az ügyben folytassanak le vizsgálatot és „világosító jelentést” tegye­nek neki.46 Gyakoriak voltak az uzsorások elleni panaszok is. Klián Soma és társa, Gajzinger Móric ellen Pozsony vármegye székén uzsoráskodás vádjával per indult, s bár ítélet még nem született, a vádlottak máris a miniszterhez fordultak, hogy „a pör szorosan megvizsgáltassák, s ha a pöriratok úgy hozzák magukkal, meg is semmisíttessék”.47 A jó igazságügyi miniszter (határtalan türelemmel) jelentést kért az ügyről a vármegyé­től. Nem hiányoztak a miniszter asztaláról az erkölcsrendészeti ügyek sem. Szák Jó­zsef lelkész fordult 1848. augusztus 23-án Deákhoz azt panaszolván, hogy falujában „halladan bujaság, rablások” kaptak lábra. Kéri egy küldöttség kirendelését, mely előtt ő majd „mindent napfényre hozand”. Deák most sem mulasztotta el az intéz­kedést: Szatmár megyét utasította a vizsgálat elvégzésére, melyről jelentést vár.48 Végigtekintve Deák Ferenc jórészt saját maga által kialakított miniszteri munka­körén, megállapítható, hogy emberfölötti munkát végzett. Egyetlen hozzá érkezett ügyet sem hagyott elintézetlenül, még a „legátlátszóbb” esetekben is lépéseket tett a további tájékozódás érdekében. A polgári szemléletű büntetőjog anyagi jogának alapelveit saját magán kérte leginkább kérlelhetetlenül számon. A törvény(ek)ben és az országos szokás megszentelte, s így alkotmányosnak tekintett büntetési szokáso­kon nem engedett rést ütni. Az ártatlanság vélelmét pedig olyan elszántan védel­mezte, hogy még csip-csup ügyekben is lelkiismeretes vizsgálatot követelt. Joggal 45 MOL H 69. 18/4947. A Deákhoz írt levél nagy bizalomról árulkodik, megszólítása: „Tisztelt Polgár Miniszter Úr!” A megítélt kártérítés a bőrök árát és bizonyos járulékos költségeket tartalmazta, ösz- szesen 50+25+62 forint összegben. 46 MOL H 69. 18/5217. Ehhez nagyon hasonló eset: Jan János gajári (Pozsony vármegye) lakos azért fordult Deákhoz, mert házábóli kivettetését és megveretését panaszolta, és azt, hogy eladott házá­nak vételárából csak annak felét (1500 forintból 800-at) kapta meg. Deák itt is „felvilágosító jelen­tést” kért. MOL H 69. 18/5218. 47 MOL H 69. 18/5218. 48 MOL H 69. 18/5470. 156

Next

/
Thumbnails
Contents