A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése
nács működött.81 Másoknak megmagyarázták a törvényeket, panaszaik kivizsgálására utasítottak. A minisztériumban tehát jellegzetesen népbarát magatartás figyelhető meg. Az igazságügyi miniszter, mint láttuk, igyekezett könnyíteni a folyamodók közt az egyszerűbb emberek gondjait. Hasonló célt szolgált az is, hogy elrendelte a királyi kúriának, miszerint „Az úrbéri perekben hozandó végzések ezentúl [...] nagyobb ünnepélyesség, s a köznép előtt szerzendő tekintély végett, pecsétes ítéleüevél alakjában, mindenkor két példányban adassanak ki. [...] Minthogy azonban ezen ítéledevelek leginkább a csekély vagyonú s az eddigi viszonyoknál fogva atyai kíméletet igénylő honpolgárok részére adatnak ki, s nemcsak magánérdeket tárgyaznak, hanem a közcsend és a rend s a viszonyok békés kigyenlítése, a kedélyek megnyugtatása tekintetéből ál- ladalmi tekintetben is nagy fontosságúak: az ítéletlevelekért — és ugyan mind a kiadásért, mind a bírói pecsételésért járni szokott díjak — úrbéri perekben el lesznek enge- dendők, s ezen ítéledevelek ingyen, az illetőknek minden terheltetése nélkül kiadandók.”82 A másik, szintén jellegzetes vonás az, amit Sarlós a kodifikáció társadalmasításának nevez, tehát szélesebb rétegek bevonása a törvényelőkészítésbe. Véleményünk szerint a nyitott ügyfélfogadási rend részben épp ezt szolgálta; így kívánta Deák egyben a felmerülő megoldandó problémákat is összegyűjteni. A paraszti panaszok és a törvényelőkészítő tevékenység kapcsolódott össze az úrbéri- ség maradványai ügyében készített javaslat születésekor. A minisztériumhoz beérkező folyamodvány-áradat sürgetővé tette az úrbéri viszonyok megszüntetését kimondó törvények kifejtését és továbbvitelét. Ez már az úrbéri osztály megszervezésének egyik oka is, de amikor a radikálisok a kérdést előhozták az országgyűlésben, Deák már készülő törvényjavaslatról szólhatott.83 Majd amikor a baloldal egyértelműbben is követelte az általuk egyenként beterjesztett javaslatok napirendre tűzését, ehelyett javasolta, hogy azokat a parasztok ügyében a kormány úrbéri tervezetének tárgyalására halasszák, terjessze be mindenki ahhoz a maga javaslatát. Ekkor szólt a folyamodásokról, pl. a legelőelkülönítések felbontását követelő, allodiális földek bérét megtagadó parasztokról: „E részben senki sem szólhat tapasztalásból annyit mint én, mert előttem fordulnak meg az ilyen panaszok. Példának] o[Icáért] eljön hozzám egy helységnek küldöttsége, s keserves instantiájában, mire az ember keserű könnyeket sírhatott volna, azt panaszolja, hogy földek vétettek el tőlük 56 évvel ezelőtt. Azt kérdem tőlük: rendes [értsd peres] úton vétettek tőlök el azon földek? Azt felelik rá: hisz eddig csak megvoltunk uram, de most, hogy mivel 81A nemzetőri ügy: MOL IM Elnöki (I I 65.) 1848:1338., A tanítói állásért folyamodó: Uo. Álladalmi titk. (H 67.)1848. 1. kútfő. 29., Az adóügyi osztályban állásért folyamodó: Uo. 48. tétel. 82 MOL IM Elnöki (H 65.) 1848:791. 831848. július 19. képv. házi beszéd: Deák Ferencz beszédei 2. köt. 265. p. 124
