A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése
Meg kell azonban említenünk a személyi politikában tapasztalható politikai és nemzetiségi méltányosságot. Említettük már, hogy Deák több nemzetiségi személyt is kinevezett vagy hívott hivatalába; az hogy, igyekvése a méltó képviseltetésükre nem járt sikerrel, nem őrajta, hanem az érintetteken múlott. Hasonlót állíthatunk a politikai ellenfelekről. Ghyczy szavait alátámasztva Irányi maga is hosszan ír a politikai harcokban vállalt saját szerepéről. Megemlékezik országgyűlési ellenzéki szerepléséről, a képviselőházi jegyzők közé választásáról. Elfoglaltságai dacára, amelyek pedig gyakorlatilag megakadályozták a hivatali munkában való tényleges részvételét, és ellenzéki magatartását nem tekintve, meghagyták állásában: „Irányi Dániel szintén a kisebbséggel együtt szavazott, noha ő is kormányhivatalnok volt. Mondjuk meg a kabinet dicséretére: annak ellenére, hogy még több ízben az ellenzékkel együtt szavazott, meghagyták tisztségében.”69 3. 4. A minisztérium elhelyezése A minisztériumok elhelyezése is részben kormányszintű megbeszélés és alku tárgya volt. Az igazságügyi minisztérium első ülése a kamara épületében volt a Mátyás templom mellett, majd a minisztérium a régi országházban kapott néhány szobát, ahol szűkös körülmények közt dolgozott. Júliustól az egykori helytartótanács épületében újabb hivatali szobákat kaptak, ennek ellenére azonban szükségesnek bizonyult, hogy pl. Deák és titkára, Tóth Lőrinc saját lakásukon is tartsanak fogadóórákat. Ennek oka lehetett az is, hogy a folyamodóknak ne kelljen átkelniük a Dunán és felmenni a Várba.70 A nyugodt munkát a város hangulata nem biztosította; Ghyczy- nek — budai lakásában — e szempontból szerencséje volt. 4. osztályok tevékenysége és ügyvitele Az egyes osztályok feladatait, összetételét fentebb már ismertettük. Tevékenységüket illetően idézzük Ghyczyt: „Egyik osztályfőnökünk Dubraviczky Simon, volt pestmegyei alispán, igen jeles ember volt; munkájával nem sok bajom volt. A másik, széki állásra ajánl: uo. 358. p., Kendelényi József visszavett folyamodványa: MOL IM Álladalmi titk. (H 67.) 1848. 1. kútfő 41. 69 Irányi Dániel — Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 1847-1849. Budapest, 1989. Első kötet. 321., 332. p. Az olasz segély kapcsán a kormány ellen szavazott pl. Irányi Dániel és Nagy Károly is. Ugyancsak szembekerült miniszterével Irányi a népiskolai törvényjavaslat vitájában. 70Urbán 1986. 253-255. p., Fábiánná Kiss Erzsébet 397. p. 119
