A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése
A minisztérium szervezetét is érintő kérdés lett a nyár folyamán a minisztérium alkalmazottai által vállalt nemzetőri vagy katonai szolgálat ügye. Mint láttuk, a kodifikációs osztály megszűnésének közveden oka is egyik utolsó tagjának táborba indulása volt. Deák augusztus elején kérdést intézett Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez, hogy vajon a katonáskodó tisztviselők kaphatják-e továbbra is fizetésüket. Kossuth válasza így szólt: „én is több e célra jelentkezőknek megadtam az engedel- met, oly értelemben ugyan, hogy a hon közös érdekében távozó fizetéses tisztviselők ez idő alatt is rendesen húzandják illető díjaikat, de egyszersmind utasítva lőnek általam osztályom főnökei, hogy csak oly egyéneket ereszthetnek el, kiknek egy időrei elmaradása sem észrevehető hátramaradást nem okozand a hivatalos ügyvitelben, sem emiatt anyagi tekintetben újabb terhek nem rovarnak az álladalmt kincstárra, polgári szent kötelességüknek fogván ismerni a honnmaradtaknak, amazok munkaszakmáját közösen elosztva magok között bevégezni. [...] bátor vagyok a Minister Urat is szíves bizodalommal arra kérni, hogy a harcra menetelre jelentkező hivatalnokai iránt [...] összhangzás legyen rendeleteinkben.”49 A szervezeti kérdésekhez tartozik még, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz került a kincstárnak alárendelt közvádlók feletti fennhatóság. Kóczán József és Kovács István június 26-án kapott közvádlói kinevezést.50 3. 3. A személyi kérdések Kikből válogathatott Deák a minisztérium személyi állományának összeállításánál? Jelentkezőkből nem volt hiány. Már április közepén „híre jár, hogy a karok és rendek kétharmada osztályfőnök akar lenni: A minisztérium pedig kérelmüket megtagadni vagy nem akarja, vagy nem meri.”51 Különösen Deák említetett felhívása után — hogy a kodifikációhoz mindenkitől szívesen fogad észrevételt, javaslatot — erősödött Ghyczy államtitkár irodáján az olyan folyamodványok áradata, amelyekben önjelölt hivatalnokok és kodifikátorok ajánlották személyüket és képzettségüket a miniszter figyelmébe. Csak kevesen nyújtottak be ténylegesen is javaslatot, többen csak ígértek ilyet, de legtöbben beadott bizonyítványaikkal, gyakorlatukat igazoló iratokkal egyszerűen csak hivatalnoki vagy bírói állást kértek. Volt, aki öntudatosan azt kívánta, hogy őt egyenesen Deák kérje tály tervét Ghyczy emlékiratában őszre teszi, és az OHBhoz általa tett előterjesztést tekinti a szervezés kiindulópontjának. Ghyczy Kálmán emlékiratának gépelt másolata. MTA Kézirattár Ms 4856/79. 109. p. vö. Ghyczy Kálmán emlékirata. MTA Kézirattár Ms 4856/1. 17. p. 49KLÖM XII. 676-677. p. Hivatalnokok táborba szállására: Kéry Gyula im. 472. p. (Aug. 27.) 50 Fábiánná Kiss Erzsébet 1987. 385. p. 51 Kéry Gyula im. 258. p. (Ápr. 17-ről.) 111
