A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése

osztályára utasítsa, hol a váltótörvények átnézésével foglalkozzon.”34 Később azonban Zsoldost nem találjuk a személyzeti listákon.

A május 30-i minisztertanács rendelkezése szerint a határőrvidékiek polgári peres ügyeire nézve rendezés szükséges „ugyanezért fel kívánván őket [t. i. a határőrvidékieket „mind a katonai, mind a polgári rendből”] szóllítani, hogy mindezen tárgyak felől javaslatokat készítsenek, [...] ezen felül javasoljanak egy-két alkalmatos egyént, kik mint tanácsosok, az igazságügyi ministeriumnak törvénykészítési osztályában 2500 pft fizetéssel foglaljanak helyet, s a beküldendő javaslatokból és más segédeszközökből kimerítő törvényjavaslatot készítsenek.”35 Végül azonban e helyeket sem sikerült betölteni.

Ugyanakkor ezt az osztály érte a legnagyobb veszteség is: innen távozott Szalay László a kormánynak a frankfurti német parlamenthez küldött követi posztjára, miután május 14-én e feladatra kinevezést kapott. Mivel Irányi, az osztály titkára már ekkor — talán éppen a Szalay távozásával kialakuló új helyzetet érzékelve — belevetette magát a politikába, így az osztály munkája egyre inkább akadozott. Ghyczy államtitkár — egyben a hitelintézet szabályain dolgozó bizottságnak is elnöke — írta róla: „Irányi Dániel jegyzőnk volt, de nem sokat foglalkozott velünk, a pesti mozgalmakkal lévén elfoglalva, amelyekben tevékeny részt vett.”36 A gondokat látva kerülhetett sor a gyérült személyzetű osztályon Szalay rokonának, Békéi Istvánnak a kinevezésére június 15-én.

Tervek születtek azonban az új feladatokat ellátni hivatott további részleg felállítására is. Még az április 26-án tartott minisztertanács határozott úgy — Ferenczi szerint Deák kezdeményezésére — hogy túl a méltányos személyzeti politikán, mely szerint a központi kormányban illő számban fognak különböző nemzetiségűeket, köztük horvátokat is alkalmazni, „a belügy és igazságminis téri munkakörben külön hor- vát osztály állíttassék”, mely „kizárólag horvát honpolgárokból fog állni”.37 Az osztály felállítása szervezetileg megtörtént, legalábbis a pénzügyminisztérium államtitkára, Duschek június 11-én írt szavai erre utalnak: „a horvát, dalmát s tótországi osztályban [...] egy titoknoki állomás 1500 pft-tal, mint még betöltendő fordul elő.” A külön egység felállítását nem csak a horvátokkal szembeni méltányosság diktálta. Ismeretes, hogy Horvátország jogi viszonyai némiképp eltértek a magyar jogrendszertől, a horvát osztály tehát már csak ebből a szempontból is indokolt lett volna.

34 MOL IM Elnöki (H 65.) 1848. 95. sz.

35 Kivonat a május 30. ministeri tanácsülés jegyzőkönyvéből Jászay Pál által. MÓL IM Alladalmi titk. (H 67.) 1848. 1. kútfő. 84.

36 Ghyczy Kálmán emlékiratának gépelt másolata. MTA Kézirattár Ms 4856/79. 89. p. 120. sz. alatt.

37 A horvát osztály felállítására: Horváth Mihály im. 25. p. Ferenczi 2. köt. 102. p., Fábiánná Kiss Erzsébet 1987. 387-388. p. Pesti Hírlap 1848. ápr. 29., Irányi Dániel - Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 1847-1849. I. A háború előtt. Budapest, 1989. 220. p.

106