Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

rendre tűzték a begyűjtési rendszer módosítását,17 valamint új, általános szövetkezeti törvény készítéséről is döntöttek.18

A „tűzoltó munka” megindulása ellenére a termelőszövetkezeti tagok kilépési törekvései, - melyek megmutatkoztak a közös munka mellőzésében, az állatok széthordásában, sőt néhol még a félig kész közös istálló lebontásában is - még tovább erősödtek. Szeptember végén a Politikai Bizottság már nemcsak Zala, hanem Vas, Baranya, Somogy és Győr megyék tsz-eiben tapasztalható kilépési törekvésekről kellett, hogy tárgyaljon.19 Az említett augusztus eleji helyzetértékeléshez képest a PB ekkor már valóságközelibb módon elemezte a feloszlási és kilépési törekvések okait. A helytelen szervezés (erőszakoskodás, fenyegetés, gazdasági alap és megfelelő előkészítés hiánya), az új tsz-ek elhanyagolása, valamint az ellenséges szervező munka mellett ekkor már megemlítették a tagság kevés jövedelmét, csakúgy mint a szövetkezet önállóságának és az ügyintézés demokratizmusának hiányát.

ügyminiszter irányítása alatt, s a szükséges szakembereket bevonva - bizottságot hoz létre. A cél az volt, hogy 1957. január 1-jétől, a tsz-tagokra első ízben kiterjedő nyugdíjrendszer bevezethető legyen. MOL MDP-MSZMP ir. 276. f. 53/297. ő. e.

17 Az 1953. évi 27. sz. tvr-rel szabályozott begyűjtési rendszer hatálya 1956. december 31-ével lejárt. Ez alkalmat adott arra, hogy bizonyos módosításokat vezessenek be. Arról azonban, hogy mit és hogyan változtassanak meg, alapvetően megoszlottak a vélemények, olyannyira, hogy még a kötelező beadási rendszer fokozatos felszámolása is megfogalmazódott. Úgy vélték, hogy egyes, kevésbé fontos cikkek esetében a kötelező beadást meg lehet szüntetni. Ilyennek minősült a baromfi és a bor. Ezen kívül felvetették még a tojás és a tej kötelező beadásának, valamint a sertés magánvágások utáni zsírbeadásnak a megszüntetését. Főleg e három utóbbi tételnél alakultak ki éles viták. A kötelező beadás rendszerét még további két vonatkozásban javasolták módosítani. Egyrészt felvetődött a földadó természetbeni fizetésének megszüntetése, s azt vagy önálló adónemként, vagy a jövedelmi adóval összevonva forintban szándékozták kivetni. Másrészt pedig a kenyérgabona termelési kedv fokozása érdekében javasolták, hogy azoknál a termelőknél, akik a kötelező vetéstervet teljesítették, de aszály vagy más elemi kár miatt nehéz helyzetbe jutottak, a vetőmagon kívül a háztartási szükséglet is előzze meg a kötelező beadás teljesítését. MÓL MDP-MSZMP ir. 276. f. 53/304. ő. e., 276. f. 53/306. ő. e. Lásd még: Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956. Békéscsaba, 1992, 224., 229-230. p.; Orbán 1972. 156. p.

18 A Minisztertanács 1956. szeptember 4-én hozott (1088/1956. számú) határozatával új, általános szövetkezeti törvény kidolgozását - s egy éven belüli napirendre tűzését - rendelte el. (Törvények és rendeletek 1956. 177-178. p.) A létrehozott kormánybizottság azonban az októberi események miatt csak a tennivalók felvázolásáig jutott el. A törvénytervezet kidolgozásának munkálatait 1956/57 fordulóján indították újra.

19 MÓL MDP-MSZMP ir. 276. f. 53/304. ő. e. I. kötet Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1956. szeptember 28-án tartott üléséről.

366