Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

dokumentumban, s annak vitája során új értelmezést nyert mind az értéktörvény, mind az anyagi érdekeltség.

Az új megközelítés fontos elmozdulást idézett elő a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek vonatkozásában. Megmutatkozott ez azonnali intézkedésekben is, például feloldották a tsz-ek értékesítési és feldolgozási tevékenységének számos korábbi megkötöttségét, valamint jelentős hiteleket folyósítottak a készpénz előlegezés biztosítására. A munkaegység-előleg hitellel a kormány elő akarta segíteni, hogy az aratási, cséplési és egyéb betakarítási munkák előtt, a tsz-ek készpénz előleget tudjanak fizetni, s ilyen módon jelentősen megnöveljék a tagság munkakedvét. Zala megye e célra 2 300 000 Ft-ot kapott, ugyanakkor ezen összegnek csak töredéke került felhasználásra. A nagykanizsai és lenti járási tanácsi szervek például alig foglalkoztak e hitel felhasználásával. Az új tsz-ekhez sok esetben el sem jutott az információ. Ezt jelezte az a tény is, hogy a munkaegység-előleg hiteleket leginkább a régebben megalakult szövetkezetek vették igénybe.13

A központi vezetőségi ülés határozatai nyomán megindult a mezőgazdasági tervezés rendszerének egyszerűsítése14 és a tsz-ek hiteltartozásainak rendezése.15 Kijelöltek egy bizottságot a nyugdíjtörvény módosításának előkészítésére,16 napiAngeles, 1967, 29-50. p., Wädekin, K. EuAgrarian Policies in Communist Europe. The Hague/London, 1982, 54-55. p.

13 ZML MDP ir. 57. f. 2. cs. 1955-1956. 63. ő. e. A Termelőszövetkezeti Tanács Zala megyei megbízottjának jelentése a termelőszövetkezetek munkaegység hiteleinek előlegzéséről.

14 A Minisztertanács 1070/1956. sz. határozata (Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye. A továbbiakban lásd: Törvények és rendeletek 1956. Budapest, 1957, 168-170. p.) a mezőgazdasági tervezés rendszerének egyszerűsítéséről intézkedett. Eszerint a központi szervek a kenyérgabona vetésterületén kívül csak néhány fontosabb cikk árutermelési feladatait határozták meg. A termelő- szövetkezeteknél csak a kenyérgabona, hízott sertés és a tej állami értékesítésének tervszáma maradt kötelező. Az egyénileg dolgozó parasztok számára a kenyérgabona vetésen kívül más kötelező tervmutatót nem adtak.

15 A Minisztertanács 1091/1956. sz. határozata (Törvények és rendeletek 1956. 180-185. p.), valamint a Nemzeti Bank elnökének és a földművelésügyi miniszternek 3/1956. sz. együttes utasítása (Pénzügyi Közlöny, 1956. X. 1.) rendelkezett a tsz-ek közép- és hosszúlejáratú hiteltartozásairól. A termelőszövetkezetek 1955. október 31-i, 2700 millió forintot meghaladó hitelállományából döntően a forgóalap-, a munkaegység- és a zárszámadási hiteleket egy 774 millió forintos keret erejéig törölték. Majd az elengedés után fennmaradó 1968 millió forint hitelt egységesen 1 %-os 25 éves hosszúlejáratú hitellé alakították. S ehhez járult még, hogy az új beruházási hiteleket 1 %-os kamat mellett, hosszúlejáratra kellett folyósítani. MOL MDP-MSZMP ir. 276. f. 53/297. ő. e. (II. kötet)

16 1956. július 26-i ülésén a Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyugdíjtörvény módosításának előkészítésére - Antos István, Gáspár Sándor, Kossá István részvételével, Olt Károly pénz365