Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
1790-es években meghatározó közéleti személyisége volt a megyének. Az 1790/91-es országgyűlésre az ugyancsak szabadkőműves Somssich Lázárral közösen készítették el Zala megye követutasítását.5 A jakobinus összeesküvés során perbe fogták, majd később felmentették. A megyei vezető tisztikarból még fontos tisztséget töltött be a páholyban Mlinarich Lajos másodalispán, aki a páholy felügyelője és gr. Althán Mihály János főispán, aki a páholy helyettes székmestere volt. A páholytagok között szerepelt még Tuboly Imre megyei aljegyző, Csány Márton tiszti ügyész, Forintos Gábor főjegyző, Forintos Boldizsár alszolgabíró, Répási Ferenc aljegyző és Mesterházy Lajos táblabíró, későbbi alispán, a Marti- novics-per egyik védőügyvédje. Az egyházi személyek közül Szegedy János felsőörsi prépost, Laky István csatári apátplébános, Vásárhelyi Sámuel győri református lelkész, Rosty János keszthelyi plébános és Nagy József kanonok, szombathelyi prépost páholytagságáról tudunk. A jogtudó értelmiség mellett a páholy működésében az irodalmárok szerepe volt meghatározó. Első helyen a szabadkőműves jelvények őrzője, Horváth Ádám említendő, aki ellátta a páholy titkári feladatait is. Fent nevezett a pesti Nagyszívűség páholyba lépett be, ahol az 1789. január 4-i jegyzőkönyvben találkozunk először a nevével.6 Horváth a szabadkőművességben az Arion nevet kapta, amely a később megjelenő dalgyűjteményének - Magyar Arion - címében tér vissza. 1790-ben különösen aktív szerepet vállalt a magyar közéletben. Ekkor készítette el Széchényi Ferenc megbízásából Egy rövid tudósító levél című röpi- ratát, amelyben egy olyan akadémia vagy társaság felállítását javasolja, amely a könyvkiadást segítené.7 A szabadkőművességről szerzett tapasztalatait, gondolatait, szabadkőműves meggyőződését 1792-ben egy regényben összegezte, amelynek lényegét a cím tökéletesen összefoglalja: Fel fedezett titkok. Az az Vallástétele egy ollyan Tudós Ifjúnak, a ki sokáig igyekezett rajta, hogy Frajmauer lehessen; sokat ki-tanult; el is ment fel-tett útjában az utolsó pontig: minden próbákon általesett; de tzélját csakugyan el-nem érhette, s miért nem érhette? Beszéli a Vallástételt az Ifjú, halála előtt kevéssel.8 A mű egyedülállónak tekinthető abból a szempontból, hogy az egyetlen szépirodalmi mű a szabadkőművesekről és titokzatos beavatási szertartásaikról. 1812-re készült el a Bölcsesség Nagy Mestereinek A Szent Rend kezdetétől fogva XH-ik századig Biographiája című műve, 5 Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790-1795. (Bevez. írta: Mályusz Elemér) Budapest, 1926, 12. p. 6 Jancsó Elemér. A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században. Irodalomtörténeti tanulmány. 2. kiad. 1936, 224. p. 7 Németh József. Horváth Ádám, a szabadkőműves és politizáló költő. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. Veszprém, 1984, (Németh 1984.) 465. p. 8 A mű részletesebb elemzését lásd Németh 1984. 468-469. p. 239
