Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai

században nagy jelentőségű ákosházi Sárkány család a XVII. század végétől folyamatos szerep és térvesztésre kényszerült, XVIII. századi szerepvállalása törvényhatóságra lokalizálva mozgott.) Jelen dolgozat kereteit meghaladná, választott témáját szétfeszítené a fenti problémakör mégoly csekély felvázolása is, így itt engedtessék meg még annyi kitérő, hogy a meglévő forrásfeltárások — elsősorban a XVI-XVII. századi vármegyei jegyzőkönyvek regesztái - nagyon sok információt tartalmaznak Sopron, Vas, Zala megyék közigazgatási, a török elleni védelem terén megtett szoros együttműködésére, a megyei tisztikarok személyes, vagy családi-rokonsági összefonódásaira, a hivatali apparátusok közötti személy- cserékre, belső migrációra, továbbá a közigazgatási határokon túllépő, a regionalitást erősítő rokonsági rendszerre, területileg szétszórt birtokállományra.15

Zeke (I.) István a Bezerédy Judittal megkötött, jelentős birtokgyarapodást eredményező házassága révén ezen Sopron, Vas, Zala súlypontú,16 XVII. századi nyugat-dunántúli „regionális” nemesség tagjává emelte családját. A család valójában e friggyel került a középbirtokos nemesi családok alsó részébe, mely statuson alapvetően a Zeke (II.) István majd fia, Zeke József időszakában beházasodásokkal, vásárlásokkal, cserékkel, zálogolásokkal végbevitt birtokmozgások sem változtattak.

A család fiágát, a törzsbirtokokat, a szerzeményi javak nagyrészét, s magát a családi tradíciót is továbbvivő Zeke (II.) István, apja 1669. évi halálával korán

15 A jelzett regeszta kötetek: Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1580-1616. Győr, 1990, II. 1617-1626. Győr, 1995. Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. Szombathely, 1989, (Vas megyei levéltári füzetek 2.) Uő: II. 1601-1620., 1631-1641. Szombathely, 1992, (Vas megyei levéltári füzetek 5.) Bilkei Irén - Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1555-1609. Zalaegerszeg, 1989, (Zalai Gyűjtemény 29.). Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655. Zalaegerszeg, 1996, (Zalai Gyűjtemény 39.). A regeszta kötetek alapján a jelzett problémakör bemutatása: Turbuly Éva: Adatok a megyei közigazgatás és tisztikar történetéhez a Nyugat-Dunántúlon a 16. század második felében és a 17. század első évtizedeiben. Levéltári Szemle, 44. 1994. 4. sz. 23-33. p. A regionális, „egységes nyugat-dunántúli birtokos nemesség” létét a Kisfaludyak, Bogyayak példáján érzékeltette: Tóth István György: A vasi nemesség írástudása a 17-18. században. Történelmi Szemle, 35. 1993. 1-2. sz. 169. p., 6. sz. lábjegyzet (lbj.).

16 A három megye „kijelölése” természetesen cseppet sem abszolút értelmű; hisz pont a Rabby, Zeke, vagy később Tolnay Dániel példája mutatja a Veszprém megyei hivatali elittel a kapcsolatot. Ugyanakkor a XVI-XVII. századi Győr megyei kutatások jól kirajzolódó elhatárolódásra is rávilágítanak: Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. Levéltári Szemle, 38. 1988. 3. sz. 14-34. p.

93