Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről

egészen a várfalig terjedő nádas árterülete határolta. Nyugatról a vizslaréti-patak mocsarai övezték, keletről pedig a Válicka több száz holdas lápvidéke.

1587. évi várleltára szerint erőssége négy bástyás volt. 1592-ben ura, a veszprémi püspök, már királyi katonaságért folyamodott az uralkodóhoz, de a következő évben kénytelen volt ezt a kérését újból megismételni.41 Mindezek ellenére Kanizsa elvesztéséig nem kapott királyi zsoldosokat.

Egerszeg alatt kiszélesedik a Zala medre. A Válicka beleömlésénél terjengett a Mándi Berek.42 A következő híd Alibánfánál vezetett át a folyón. Királyi katonasága nem volt, mert az utat már alatta őrizte a jó stratégiai helyen fekvő pö- löskei mocsárvár.

Pölöske erőssége középkori eredetű volt. 1569. évi ábrázolása szerint a négyzet alaprajzú vár a Szévíz egy szigetén állt. Kerek ágyúrondellákkal és külső palánkkal volt ellátva.43 1576-ban már voltak királyi gyalogosai, de 1600-ban Paradeiser parancsára őrsége felgyújtotta. Hamar helyreállították és a Kanizsa elleni végházak előretolt bástyája lett.44 Természetes védelméül a mocsár szolgált, amelyről a XVIII. század vége felé is még azt írták, hogy mélysége ismeretlen, sohasem szárad ki s fagy be, s csak végszükség esetén ajánlatos átmenni rajta.45

Az oszmánoknak is szemet szúrt a hadászati útvonalakba eső jól védhető erősség, mert az általam vizsgált időszakon belül is megostromolták. A támadás valószínűleg 1601 májusának elején érhette a pölöskeieket, mert Wathay Ferenc levelében május 12-én már Kerecsényi György pölöskei kapitány haláláról számolt be Nádasdynak.46 Egy későbbi levélből pedig megtudhatjuk a részleteket is. Ebben Nádasdy így panaszkodott Murád budai vezér pasának: „es az mynemo twzer laptakath be löweodeoztek nylakon abban Ideis hoztak, kitt Isten Zembe ywtatwan Nagyságtokkal 1, mégis mwtatok Nagyságtoknak.”47 Az ostrom azonban eredménytelen maradt.

A Szévíz és a Foglár közti járhatatlan völgyet Kapornak őrizte, a Zala hídját pedig Kemend őrsége.

A kapornaki bencés apátságot a XV. században erődítették meg a törökök ellen. Ekkor Zala katonai központja volt. 1569-ben készült urbáriumában említést

41 Bilkei- Turbuly: Regeszták 48. p. (230.), 55. p. (290.)

42 Pais 1942. 7. p.

43 Kiss Gábor. Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Budapest, 1984, 567. p. (Kiss 1984.)

44 Vándor 1994. 343. p.

45 Militärische Beschreibung von Hungam 1782-85. Hadtörténelmi Intézet Térképtár.

46 HHStA Staatenabteilungen Ausserdeutsche Staaten, Türkei, Karton 85. 1601. May. föl. 63.

47 HHStA Staatenabteilungen Ausserdeutsche Staaten, Türkei, Karton 85. 1601. Jun. föl. 167.

76