Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről

A Kanizsai védelmi rendszer működése idején ennek a területnek királyi katonasággal való őrzése nem volt indokolt, így az 1582. évi végvárjegyzékben ezek közül a helyek közül csak Lövő szerepelt.31 A kis vár ekkor a Zala átkelőjét védte minimális, 10 fős királyi katonasággal. Aprócska palánk lehetett. 1596. évi osztály levele szerint két bástya őrizte kapuját, és egy szeglettomya is volt a kastélynak.32 33 A vár helye a legújabb kutatások szerint a Zala folyó bal partján az átkelő közelében volt. Ezért szerepe Kanizsa eleste után növekedett. Még 1786- ban is azt írták róla, hogy itt található a Zalán az első vámos híd - a Pemeszyek

°*/ f f n • r r 33

72 öl hosszú fahídja - melyen a Sopron-Bécs felé menők járnak át.

Nagyobb és erősebb hely volt a Bánffy család fészke, Alsólendva vára. Egy reformkori forrás így emlékezik vissza rá: „Hegyen vagyon Vár, két emeletre keő fallal körű kerétve, melyet még Bánfyak építtettek, - belőlle nyugotnak Regedéig, - délnek pedig nem külömben Stájer Országi Hegyeket meg lehet látni...”34 Fontos szerepet kapott helyénél és helyzeténél fogva a kanizsai török mozgások szemmel tartásában.

A Trieszt-Bécs útvonal mellett fekszik a várkörzet központja, Körmend is. A Németújvárt Sárvárral összekötő országút, valamint a Budáról Fehérváron, Veszprémen és Vasváron át haladó Körmend közvetlen közelében, a Rábától délre kanyarodott rá a soproni vagy muraközi útra.35 így a kereskedelmi gócpontban épült város erősségének fontos szerep jutott mind a mögöttes területek, mind a biztonságos kereskedelem védelme szempontjából.

A város a Rába partján épült. A folyó itt nem volt hajózható, és mint vízi út nem bírt jelentőséggel, de annál fontosabb volt a védelem szempontjából. Körmend vízivár volt, ha 1601-ben a Rába még nem is volt köré eresztve. Az erdőt mocsaras terület vette körül.36 A mellette futó folyót a tavasz beálltával áprilisban, de legkésőbb májusban minden évben megyei kivetés szerint kivágott fákkal eltorlaszolták.37 Ily módon védték a Rábán belüli gazdag területeket. Ebbe a védelmi koncepcióba illett bele Hollós, Szecsőd, Hídvég és Csákány váracskája is a folyó mentén. Ezek közül Hollós és Szecsőd újonnan építendő őrhelyek voltak, amelyek 1601-ben el is készültek. Feladatuk a Rába északi szakaszán lévő átkelők védelme volt.

31 Pálffy 1995a. 136-137. p.

32 MOL P 707. Fasc. 217. et A. No. 56. Pemeszy család iratai (ir.).

33 Pa is László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza. Budapest, 1942, 5. p. (Pais 1942.)

34 Bencze 1986. 103. p.

35 Tóth István György: Jobbágyok, hajdúk deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Budapest, 1992, 11. p.

36 Iványi Béla: Képek Körmend múltjából. Körmend, 1943, 30. p.

37 Tóth: Regeszták II. 14. p. (780.)

73