Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

annál nagyobb prémiumban részesülnek, minél nagyobb lesz az egyéni termelési eredményük.

Azokban az újjáalakult zalai tsz-ekben, melyek gazdasági gyengeségük miatt nagymértékben függtek az állami támogatásoktól, ill. hitelektől a járási vezetés nyomására többnyire terven felüli premizálást vezettek be. 1958-ban aztán a tavaszi aszályos időjárás miatt, a fenti hatásmechanizmusnak megfelelően a tagság csak ímmel-ámmal vett részt a növényápolási munkákban.132 Ugyanakkor a gazdaságilag stabilabb, régi tsz-ekre ezt a formát nem sikerült ráerőltetni. E gazdaságok már 1956 előtt is tiltakoztak a terven felüli prémium bevezetése ellen.133 így hát ezek a termelőszövetkezetek a nagymértékű természetbeni premizálásra tértek át. Ráadásul a munkaegységet és a prémiumot nem az irányítószervek által javasolt módon, azaz termelőegységenként, hanem egyénenként, ill. családonként írták jóvá.

Az egyéni, családi területfelosztásra, mint az 1956-1958 közötti időszak fontos munkaszervezeti fejleményére előzőleg - főleg a részesműveléssel kapcsolatban - már többször is utaltunk. Az egyéni, családi parcellákban való munkát 1958 végétől alapszabályszerűen a legritkábban mondták ki, ugyanakkor a munkaigényes ágazatokban annál kiterjedtebben alkalmazták. Különösen indokolt volt e forma fenntartása a kis tagsűrűségű, aránylag kis terjedelmű zalai tsz- ekben, abból adódóan, hogy náluk többnyire hiányzott a gépesítés alkalmazásának technikai vagy gazdasági lehetősége. Az ő esetükben az egyéni - családi munkahely, befektetés kímélő és hozam növelő munkaszervezési megoldásnak bizonyult.

Míg 1957 tavaszán a zalai termelőszövetkezetek egyharmadában nem alakítottak ki munkaszervezetet,134 addig 1958 nyarán már 55 brigád és 92 munkacsa132 Az MNB zárszámadási összefoglalója is kitért e problémára. „Egyes termelőszövetkezetekben elhanyagolták a megfelelő növényápolási munkákat, aminek azután az lett a következménye, hogy főleg a kukorica és répaterületük egy része nem is adott termést, pl. a bezerédi Szabad Nép Tsz 15 kh tengeri területéről, a zalaszentlászlói Új Alkotmány Tsz 5 kh tengeri területéről semmi termést sem takarítottak be, csak az elgyomosodott szárat tudták besilózni. ” ZML MSZMP ir. 1. f. 1958. 34. ő. e. A megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1957/58. évi zárszámadásának értékelése. MNB. 1959. január 19.

133 ZML MDP ir. 57. f. 2. cs. 1953-1956. 12. ő. e. A Zala megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatóság Szövetkezeti Osztályának jelentései az FM Termelőszövetkezeti Főosztályának. 1955. január 4., 1956. január 4.

134 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/2. ő. e. Jelentés Zala megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről. 1957. május 9.

401