Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

részesedtek. A létrejött feszültség feloldásának szintén egyfajta módját jelentette az is, hogy ezek után sok helyütt az állattenyésztésben is áttértek a premizálás valamilyen formájára (pl. eredményességi részesedést kaptak az előállított állati termék - kifejt tej, ráhízlalt súly, stb. - után), s így már ők is beleegyeztek a növénytermesztők fokozott ösztönzésébe.89

Mindezen nehézségekkel együtt is a meghatározott hányad szerint végzett részes munka igen sok előnnyel járt, s fontos stabilizáló szerepet töltött be a továbbműködő, illetve újjáalakult szövetkezetek életében. A tsz vezetése a családi részesművelésre kiadott föld, a részes kapálás és részes kaszálás révén ugyanis be tudta kapcsolni a korábbi „papíros” tagok és családtagok, főleg asszonyok egy részét, s ezáltal elérte, hogy a kapálás, kaszálás munkáit időben és jól elvégezzék. Már az 1957. áprilisi tsz-felülvizsgálat során is ilyen tapasztalatok gyűltek össze: „A munkafegyelem termelőszövetkezeteinknél általában mindenhol kielégítő. Ezt mutatja az is, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésénél semmiféle lemaradás nem volt észlelhető. ...Meg lehet állapítani, hogy a növénytermelési munkákat termelőszövetkezeteink időben és jó minőségben végezték el annak ellenére, hogy a gépállomásaink nem tettek meg mindent a tavaszi munkák időben való elvégzéséért. ”90 Ugyanilyen értékeléseket kapcsoltak a későbbiekben mind a nyári, mind az őszi munkálatokhoz.91 Tehát a tsz-ek többségében az addig megoldhatatlannak tűnő munkaszervezési problémák nagyrészt megoldódtak, s így a munkaszervezés egy jelentős részének gondja is lekerült a vezetőség válláról.92

89 Az állattenyésztésben alkalmazott ösztönzési megoldások hatását így összegezte a zalai tsz-ek 1958. évi zárszámadásáról készült összefoglaló. „Az állatok takarmányozásában és gondozásában is örvendetes javulás volt tapasztalható. A múltban még megoldatlan állatgondozó kérdést az állattenyésztéssel komolyan foglalkozó termelőszövetkezeteknél megoldották és így biztosítottnak látszik a szakszerű állatnevelés.” ZML MSZMP ir. 1. f. 1958. 34. ő. e. A termelőszövetkezetek 1957/58. évi zárszámadásának értékelése. (MNB) 1959. január 19.

90 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/2. ő. e. Jelentés Zala megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről. 1957. május 9.

„ Termelőszövetkezeteinknél a munkákat folyamatosan végezték, nem szorultak külső segítségre növényápolás, aratás, ill. betakarítás idején, mint az előző években. ’’ ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Jelentés a Zala Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának 1957-ben végzett munkájáról. 1958. január 21. „Jelentős változás történt a múlthoz viszonyítva a tagság munkafegyelmében is. A folyó évben nem tapasztalhatunk olyan jelenségeket, hogy a termelőszövetkezetek földjei és terményei elhanyagoltak lettek volna, ... ” ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Zala megye mező- gazdasági termelőszövetkezetei 1956/57. évi zárszámadásának értékelése. (MNB) 1958. január 27.

92 „ Évente nyilat húzatni a harmados, negyedes kapások parcellázásánál, s utána lényegében csak a kalászosokkal, állattenyésztéssel, kertészettel törődni - mérhetetlenül könnyebb, mint egész évben az egész terület művelését szervezni, irányítani. ” Kunszabó: 1970. 265. p.

388