Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
nem kapott elég munkaerőt a termelőszövetkezeti családoktól, ráadásul komoly munkafegyelmi problémák is jelentkeztek. Az 1956 októbere után továbbműködő tsz-eknél a munkaerőkérdés rendezése nem pusztán öröklött problémaként, hanem égető aktualitásként jelentkezett. Mivel a tagság létszáma általában nagyobb mértékben csökkent, mint a tsz földterülete, így hát megnövekedett az egy termelőszövetkezeti tagra jutó ossz- és szántóterület. Míg Zala megyében 1956. október 1-jén az egy tagra jutó összterület 5,2 kh, a szántóterület pedig 3,5 kh volt, addig a december elsejei adatok már 8,8 illetve 5,7 kh-at mutattak ki.70 A munkaerőhiány valamint munkafegyelmi gondok mögött alapvetően a tagság - közös munkában való - érdektelensége húzódott meg. A termelőszövetkezeti tag de jure tulajdonosa is, munkavállalója is volt a közös gazdaságnak. 1956 előtt azonban de facto sem a tagok tulajdonosi, sem munkás érdekeltsége nem jutott kifejezésre. Ez egyrészt azzal indokolható, hogy a fontos - gazdai minőségű — kérdésekről a tsz-en kívül, különféle állami és pártszerveknél döntöttek. Másrészt pedig a munkaegység alapú jövedelemrészesedési, valamint a maradékelvű jövedelemelosztási rendszer következtében a tsz-tag még annyira sem vált érdekeltté mint amikor korábban részes munkásként avagy bérmunkásként dolgozott.71 Az érdekeltségi problémák létrejöttében részint a maradékelv, részint a munkaegység játszott nagy szerepet. Az előbbinek az volt a lényege, hogy kifejezte a termelőszövetkezet érdekeinek az állam érdekeivel való összeegyeztetését, valamint azt, hogy a közös érdekeket az egyéni érdekek elé kell helyezni.72 Mindez annyit jelentett, hogy a tagság számára részesedést osztani csak abból lehetett, ami az állami kötelezettségek teljesítése és a termelőszövetkezeti termelési alapok feltöltése után megmaradt. Az egyéni gazdálkodótól eltérően a tsz-tag tehát sem mint egyén, sem mint a tagság kollektívájának része nem volt birtokában a reziduális jövedelem feletti teljes rendelkezési jogoknak. A mintaalapszabályban rögzített maradékelvü jövedelemelosztás, kiegészülve a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelően kialakított közgazdasági szabályozórendszerrel, eléggé megnehezítette, hogy kellően hatásos gazdasági ösztönzési megoldások alakul70 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Az MSZMP Zala Megyei Intéző Bizottság Mezőgazdasági Alosztályának jelentése a zalai termelőszövetkezetek helyzetéről. 1957. február 22. 71 Az érdekeltségi problematikáról lásd: Komló László: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemrészesedési rendszeréről. Közgazdasági Szemle, 1957. 1. sz. 55-69. p.; Simó Tibor: Érdekérvényesítés a termelőszövetkezetek formális és informális szervezetében. A Szövetkezeti Kutató Intézet közleményei 161. sz. 1981. 72 Gönczi László: A termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának néhány kérdése. Agrártudomány, 1956. 5. sz. 224-226. p. 380
