Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
Osztály vezetője - ha szépítgetnénk a falusi pártmunka meglévő gyengeségeit, azt, hogy a politikai munkában bizony még nem sokat mentünk előre.”52 Mire használták fel a termelőszövetkezetek a hirtelen rájuk szakadt szabadságot, majd pedig a hosszabb időre megnövekedett mozgásteret? A megmaradt, illetve újjáalakult tsz-ek változtatni akartak azokon a viszonyokon, amelyek megelőzőleg gátolták gazdálkodásukat, s 1956. október végétől - mint utaltunk rá - nagy hévvel láttak hozzá korábbi problémáik orvoslásához. A szövetkezetek életébe való beavatkozás legfőbb csatornáit a járási bankfiókok, a gépállomási agronómus-hálózat, a kötelező tervutasítások, valamint a szintén kötelező erejű mintaalapszabály előírásai képezték. A megoldásra váró problémák között legnagyobb erővel tehát az egyik oldalon a függetlenedés (mind a párt-, tanács- és bankszervektől, mind a gépállomástól, stb.), a másik oldalon pedig az önállósodás, azaz a saját alapszabály kidolgozásának igénye szerepelt. A mezőgazdasági szakigazgatási szervektől való függetlenedést elősegítette az előzőekben ismertetett racionalizálási kampány csakúgy, mint a tanácsi vezetők részéről a tsz-ek irányában megmutatkozó passzivitás. Az ily módon megindult folyamat továbbvitele céljából Zala megyében még 1957 elején felmerült egy javaslat, miszerint „a járásoknál létre kellene hozni egy társadalmi szervet, amely a járás tsz-elnökei közül lenne választva és rendszeresen összejönne, együtt megvizsgálnák a tsz-ek helyzetét és közösen lépnének fel az egyes tsz-eket érintő kérdésekben, és ez a szerv a járási tanács mezőgazdasági osztálya mellett tanácsadó szerepet töltene be. ”53 Hivatalos támogatást nem kapott ekkor ez a próbálkozás, azonban a későbbiekben, a hatvanas évek elején újra felbukkant a termelőszövetkezeti gyakorlatban, mégpedig járási termelőszövetkezeti tanács néven. A tsz-ek és a járási Mezőgazdasági Osztály között érdekegyeztető fórumként működött, főleg az éves tervek lebontása és az anyagi eszközök elosztása kapcsán.54 Az MNB járási fiókjainak - mint utaltunk rá - ugyancsak nagy befolyása volt a szövetkezetekre. Éppen ezért nem meglepő, hogy az október végi - novemberi napokban a tsz-ek egyik első „önálló” lépése az volt, hogy betétszámláikon lévő 52 Fehér Lajos: A falusi pártmunka megjavításáról. Társadalmi Szemle, 1958. 7-8. sz. 1-15. p. 53 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Az MSZMP Zala Megyei Intéző Bizottság Mezőgazdasági Alosztályának jelentése a zalai termelőszövetkezetek helyzetéről. 1957. február 22. 54 Az 1963. évi reformmunkálatok során erőteljes törekvés mutatkozott e helyileg már jól bevált forma legalizálására. A Központi Bizottság 1964 februárjában mégis olyan döntést hozott végül, hogy tudomásul vette ugyan a járási termelőszövetkezeti tanács létezését, de a legalizálását már nem támogatta. MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 4/66-67. ő. e. Jegyzőkönyv a Központi Bizottság 1964. február 20-22-i üléséről. Napirend: 2. Mezőgazdasági politikánk kérdései. 375
